Balogh Anita: Negyvennyolc óra
Rendben. Akkor minden második hétvége a tied. Péntek estétől, vasárnap estig. Danival verset kell tanulni, kicsit hosszú, Aranytól a Családi kör. A fogszabályzót ne hagyjátok itthon, hajlamos elfelejteni.
Marcinak nyelvtan, Sárinak olvasás, Sebi orrát porszívózzátok, a feneke is piros, vettem rá krémet. A rongyit ne felejtsd itthon, és persze a Röfit se. Nem bírja a rostosat, a narancs rögtön átfut rajta. Még egyszer ébred éjjel, ne adj ilyenkor inni neki, alig bírtam leszoktatni, csak simogasd meg, vagy vedd magadhoz, hamar visszaalszik. A vitaminokat összekészítettem, Sebi orrcseppjét, meg Sári alvósait, mostanában nem tud elaludni nélkülük.
Marci megy Bozsikra, a focis ruhát is bepakoltam, a sípcsontvédőt adjátok rá mindenképp, látnád, hogy néz ki a lába! Szombaton 9-re kell vinni a Kék sulihoz, legalább délig tart. Ja, hogy dolgozol? Akkor majd elviszi Zsófi, biztosan tudja, hol van, közel laktok hozzá… Vasárnap, ha lehet, csak fél 7 után hozd őket. Tudod, futok egy kicsit. Úgy egy órát…
Ha most elindítom a mosógépet, két adagot be tudok tenni, addig leszedem a megszáradt ruhákat. El is kellene mosogatni, mire hazaérek, megint belesavanyodik a reggeli kakaómaradék a bögrébe. Annyira büdös volt múltkor is! Még muszáj lezuhanyoznom, Andinál olyan hideg a fürdő.
Bakker! Nem mostam ki a futónadrágot! Ha egy kicsit átdörzsölöm, nem látszik, hogy sáros a szára. Szőlőcukor, banán, izotóniás ital… oké, összekészítve. Nem vagyok normális! Hét kilométer! Már mindegy, a csajok számítanak rám. Hánykor is találkozunk holnap? Fél 11? Na, de most rohanás, lekésem a buszt, Andi vár a Szénán. Mikor is voltunk utoljára moziban? Mármint mi ketten, te és én… Dani születése után? Vagy még előtte? Vagy akkor voltam terhes Marcival? Á, a fene tudja, száz éve, soha…
Klassz az éjszakai város, gyalog megyünk át a hídon. Mióta van így kivilágítva a Parlament? És a Vár? Éjjel kettőig beszélgetünk. Pár hónapja ilyenkor ébredt Sebi először, megszoptattam, hajnal ötig hagyott még aludni. Nehéz a reggel, mégiscsak lezuhanyoznom. Vacogva mosom a fogam, egy gyors, laza tejeskávé, zabszelet. Ildi és Zita széles mosollyal fogadnak, felváltva áradoznak a kerek fenekű pasikról, ezt már én is azonnal kiszúrtam. Mázli, hogy február végén így süt a nap, a napszemüveg mögött feltűnés nélkül bámulom az álomtestű palikat. Profi itt mindenki, nyújtanak, meditálnak, egyhelyben szökdécselnek.
Ötvenkét perc ötvenhárom másodperc. Felhőtlen az öröm, boldogan kortyolgatjuk a forró teát, készül az elmaradhatatlan szelfi éremmel a nyakunkban. Még jó, hogy Zita kocsival jött, a hátsó ülésen öltözünk át, tisztára „Sziget-érzés”, a félmaratonisták mellettünk húznak el, szótlanul csodáljuk őket. Mit gondoltok, október? Októberre menni fog nekünk is? Erre még visszatérünk, az áprilisi tíz után. Csak most mondjátok, hogy ti is neveztetek? Akkor mégiscsak velem tartotok? Persze, egy bolond százat csinál. És Petra is jön? Már csak Annát kell megfűzni, puhítható, menni fog. Menni fogunk, csajok!
Lassú, „semmidolgom” ebéd Ildivel, isteni kávé, süti, levezetésképp egy tuti turkáló, tudok egyet a Nyugatinál. Mikor is jöttem utoljára ilyen sötétben egyedül haza? Kétezer-egy? Vagy kettő? Nem… már nem is érdekel… Mégiscsak rendes gyerek ez az Áron, hogy vasárnap reggel is fogad. A vállaim, a lapockám, a hátam. Persze, tudom, sok a teher: mindkét vállamon két gyerek ül. Sebi előtt jártam nálad utoljára, lassan két és fél éve. Igen, köszi, jól vagyok. Tudom, nem is látszik rajtam. Igen, ezt én sem értem. Megtehettem volna korábban is… több időt… magamra… talán akkor… Roli nem… tudod…. Oké, most már lazítok.
Isteni ez a füstölő! Két hét múlva újra jönnék, igen, mindet elviszi, a picit is, már megszokta. Szóval vasárnap tízkor? Most megyek anyámékhoz, túrós táskát vettem nekik, apám kedvence, jó puha, már csak azt bírja megrágni. Nyolcvan lesz augusztusban… Jól van, Papika, vigyázok magamra, és főleg a gyerekekre! Igen, nagyon szép családom van. Én is téged, nagyon! Holnap is benézek, lassan indulok haza, még muszáj kitakarítanom. Sietek, ötre végeznem kell.
Rendben volt minden? Még két versszakot nem tud Dani? Nem baj, majd holnap Manci mamával megtanulják, este kikérdezem. Porszívóztátok rendesen Sebi orrát, szebb lett a popsija? Egyszer sem ébredt fel éjszaka? Ezt hogy csináltátok? Nálam bezzeg minden éjjel tombol. Harmadikok lettetek Bozsikon? Nem baj, hiszen rúgtál egy gólt és adtál két gólpasszt! Ez sokkal fontosabb! Nem mondod, hogy Sári ezt már el tudja olvasni? Még nem is tanulták a ty betűt! Tényleg voltatok korcsolyázni? És játszóházban is? De jó lehetett! Na, de most már köszönjetek el apától, aztán vacsora. Még a táskákat össze kell pakolni, ceruzákat kihegyezni. Fáradtak vagytok, látom, siessünk a fürdéssel, holnap korán kelünk, iskola, bölcsi, anya is megy dolgozni.
Hogy én mit csináltam két napig nélkületek?
Futottam egy kicsit. Úgy egy órát…
forrás: terezanyu.hu
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
