„De Anyaaa, már mindenkinek van!”
Talán sok szülő hallotta már ezt a mondatot. Nem könnyű rá válaszolni, hiszen gyermekünk közösségében sorra jelennek meg a saját okostelefonok.
kép forrása
Lehet, hogy még Te sem érzed szükségesnek. Lehet, hogy inkább várnál. De közben ott van a „mi van, ha”: mi van, ha a gyerek kimarad valamiből? Mi van, ha ő lesz az egyetlen, akinek nincs telefonja? Rossz lesz ez neki?
Nem is olyan könnyű nemet mondani
A saját okostelefon kérdése sokszor nem egyszerűen arról szól, hogy a szülő mit gondol az eszközről.
Ott van a kortárs közeg is.
Ha egy osztályban egyre több gyereknek van saját telefonja, annak a családnak is nehezebb lehet kitartania a döntése mellett, amelyik még várna. A gyerek közben azt látja, hogy mások már használják, beszélnek róla, kapcsolatot tartanak egymással azon keresztül.
A szülő pedig könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem azért vásárol telefont, mert elérkezettnek látja az időt, hanem mert enged a nyomásnak.
A „Várj a telefonnal!” kezdeményezés éppen ezt a helyzetet próbálja másképp megközelíteni.
Mi lenne, ha az egész osztály várna?
A kampány egyik alapgondolata, hogy a szülőknek nem feltétlenül külön-külön kellene megküzdeniük ezzel a kérdéssel.
Ha egy osztály szülei megegyeznek abban, hogy egy meghatározott ideig nem vesznek saját okostelefont a gyereküknek, akkor nem egyetlen gyereknek kell lemondania arról, amivel a többiek már rendelkeznek.
Egy közösség vállal közös döntést.
A kezdeményezéshez a jelenlegi visszajelzések alapján 6 intézmény 12 osztálya csatlakozott.
Ez jól mutatja, hogy a kezdeményezés nem csupán egy elméleti gondolat: már vannak olyan közösségek, ahol a szülők együtt próbálnak időt nyerni.
Nem a digitális világról kell lemondani
Fontos különbség, hogy a kampány nem a digitális eszközök teljes elutasítását hirdeti.
A cél elsősorban az, hogy a saját okostelefon bevezetése későbbre kerüljön.
A gyerekek természetesen találkoznak digitális eszközökkel, és előbb-utóbb az online világ is az életük része lesz. A kérdés inkább az, hogy mikor kapjanak olyan saját eszközt, amelyen önállóan hozzáférhetnek ehhez a világhoz.
Ha pedig az a fontos, hogy a gyerek elérhető legyen, a kampány szerint erre más megoldások is szóba jöhetnek, például egy nyomógombos telefon vagy egy okosóra.
Meddig várjanak?
Erre nincs minden család számára egyformán megfelelő válasz.
A „Várj a telefonnal!” kampány legalább az alsó tagozat négy évének kivárását javasolja. A szervezők ugyanakkor többféle életkort is elfogadhatónak tartanak közös határként, így például az alsó tagozat végét vagy a hatodik osztályt is.
A cél tehát nem egyetlen életkor kötelezővé tétele.
Sokkal inkább az, hogy a szülők beszéljenek róla, és ne csak akkor kezdjenek el gondolkodni a kérdésen, amikor a gyerek már mindenáron telefont szeretne.
Két teljes osztály már megállapodott
A kezdeményezés friss példája, hogy két teljes első osztály szülei döntöttek úgy: az első négy évben nem vesznek saját okostelefont a gyereküknek.
Ez azért lehet fontos, mert a telefon kérdésében nem feltétlenül maga az eszköz jelenti a legnagyobb szülői dilemmát.
Hanem az, hogy mit tesznek a többiek.
Ha egy közösségben a szülők erről előre beszélnek, akkor egy későbbi döntésnél már nem feltétlenül az lesz a kérdés, hogy „miért nincs neki, amikor mindenki másnak van?”
Hanem az, hogy „mi együtt úgy döntöttünk, hogy még várunk.”
Hogyan lehet csatlakozni?
A kampány elsősorban az első osztályos gyerekek szüleit szólítja meg, és arra biztatja őket, hogy minél előbb beszéljenek közösen a kérdésről.
A kezdeményezéshez letölthető szülői megállapodás is készült. Az aláírás szimbolikus, de segíthet abban, hogy a közösen vállalt döntés egyértelmű legyen.
A kampány azt kéri azoktól a közösségektől, amelyek csatlakoznak, hogy jelezzék ezt a szervezőknek.
A részletes információk, a szülői megállapodás és a letölthető anyagok a varjatelefonnal.hu oldalon érhetők el.
Forrás: varjatelefonnal.hu
Elsner-Szentesi Mónika - KAPOSVÁRIMAMI
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
