A karácsony utáni otthonülős, ráérős napokon kedvenc tevékenységem, hogy elolvasom az ajándékba kapott könyveket. Az egyik ilyen olvasmányból – Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus „Gondolatok elvitelre” című kötetéből – sok megerősítést, bátorítást, inspirációt kaptam, amit az új évben is hasznosítani tudok.
A tavaszi karantén idején örömmel hallgattam az azonos című videókat, ezek alapján készült ez a 45 rövid írás. A szerző szemléletes képeket mutat, nagy gondolkodók tanítását idézi, a hétköznapi életből vett példák kitartásra, változtatásra és örömre bátorítanak. Igazi lelki muníció!
Ezeket a gondolatokat viszem magammal 2021-re:
Válaszd meg a harcaidat!
Sokszor apróságok miatt tudunk mérgelődni, veszekedni, megsértődni. Minden ilyen apróság, amihez ragaszkodunk sok energiát vesz el tőlünk, felsebzi a kapcsolatainkat és gyengíti az immunrendszerünket, például a pletykák, mások hibáinak emlegetése, hatalomharcok, igazunk bizonygatása, egy ideális képhez való ragaszkodás vagy csendszünettel való büntetés.
Choose your battles! (Válaszd meg a harcaidat!) – tartja az amerikai mondás. „Nem érdemes mindenen zsörtölődni, nem érdemes mindenért kapcsolatokat megsebezni, tönkretenni. Nem érdemes mindenért feláldozni a békességünket. Nem mindenért érdemes megrontani az otthoni légkört.”
A kapcsolataink nagy kincsek, őrizzük meg őket!
Fuss! Olcsóbb, mint a terápia!
A rendszeres testmozgás jótékony hatásait nem kell bemutatni. A futás által nő az energiaszint, csökken a stressz, felszabadító, felfrissítő érzés.
„Azok a dolgok, amikre nézel és amikben elmerül a tekinteted, azok ráteszik pecsétjüket a lelkedre. Ha nem nézünk másra, csak az internet rémhíreire, ha abban merül el a tekintetünk, hogy milyen jövőképek, riogatások és jóslatok vannak, az ráteszi pecsétjét a szívünkre.”
De ha a lépésszámlálóra nézünk, akkor a mozgás mellett köteleződünk el (ill. az élet mellett, a remény mellett). A futás, a mozgás olcsóbb, mint a terápia.
„Szegezzük tekintetünket a reményre, hadd tegye rá pecsétjét a lelkünkre!”
Melyik kikötőbe tartasz?
„Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.” (Seneca)
2020-ban tomboltak a szelek, a viharok, de lehet, hogy mindezeket fel tudnánk használni, be tudnánk fogni a vitorlánkba? Ehhez tudnunk kellene, hogy melyik kikötőbe tartunk: „A „szétesek, tönkremegyek, beleroppanok, nem bírjuk tovább, rámegyek” kikötőbe vagy abba a kikötőbe, ami felett ez a felirat áll: „megküzdöttük, végigcsináltuk, megoldottuk, ebből is felálltunk, összébb hozott minket, egybezártunk”?”
Biztosan tudjuk, merre tartunk, vagy csak sodródunk? Ha ki tudunk tűzni egy belső, nemes célt, akkor nem sodródunk, hiszen bármilyen szél jó annak, aki tudja, melyik kikötőbe tart. Keresd meg a kikötődet!
Tanuljunk a vadlibáktól!
Konrad Lorenz könyvében olvashatunk a vadlibák vonulásáról. „Csodálatos, ahogy repülés közben egymást támogatják, ahogy a gyengét erősítik. Úgy rendeződnek V alakba, hogy folyamatosan figyelik egymás erőszintjét, és úgy mozgatják a légáramlatokat, hogy a gyengéknek segítsenek. (…) Jó lenne vadlibaként átvonulni ezen a koronavírus-felhőn, sőt az életen is!”
Ehhez az kell, hogy lássuk, kinek van szüksége a támogatásunkra (és támogassuk is), valamint kérjünk segítséget és fogadjuk el mások támogatását. Hívjuk fel azokat, akik most eszünkbe jutnak erről, hogy „talán fel kellene hívni, hogy van, mi van vele”.
„Amikor kapcsolódunk egymáshoz, az már lélekben nem lehet magány, csak egyedüllét.”
„A legnagyobb télben tanultam meg, hogy ellenállhatatlan nyár lakozik lelkemben.” (Camus)
Nézd meg: ki mondja?
Sokszor kapunk visszajelzést másoktól. Vannak emberek, akiknek a szavai építenek, bátorítanak, felemelnek, más visszajelzés pedig leterhelő, kritizáló, szembesítő. Miközben rágódunk és forgatjuk magunkban a mondatokat, talán észre sem vesszük, hogy bekerültünk a hatáskörükbe.
„Néha érdemes megnéznünk azt, hogy ki mondja azt, amin őrlődöm. Ki az az ember, aki engem vádol, aki engem kritizál, aki engem alulértékel, akinek a szavai nem szeretetből, inkább indulatból jönnek?”
Mennyire ismer engem, mennyire kedvel? Hiteles? Példa előttem? Érdemes kritikusan hallgatni és józanul ítélni, hiszen nem mindenkinek a szava ugyanolyan értékű. Válogasd meg, hogy kinek a szavait engeded közel a lelkedhez!
„Fogadd el a tényt, hogy milyen vagy, mert ez az, ami megváltoztatja azt, amilyen vagy.” (Kierkegaard)
A változás belőled fakad
„A változás belőlünk fakad. A változásnak belőlünk kell erednie, nekünk kell azt birtokolni ahhoz, hogy legyen erőnk megküzdeni érte. A változás ott kezdődik, hogy megfogalmazzuk a vágyunkat, hogy merre szeretnénk fejlődni, haladni. Ha meg tudjuk fogalmazni, hogy merre és elkezdünk azzal szemezni, akkor szépen, lassan elindulunk a vágy felé. Abban a pillanatban pedig, amikor megtesszük az első lépést a vágy felé, akkor az már nem csak vágy, hanem cél is. Ezután pedig jön a kitartás, hogy el akarom érni.”
Senki más nem tud minket úgy motiválni, hogy felülírja a bennünk lévő vágyakat és célokat.
Reális optimizmus
A szerző szerint tévhit, hogy az optimizmus csak egy velünk született tulajdonság (vagy van, vagy nincs), ezzel szemben ez az életszemlélet mindannyiunkban kifejleszthető, tanulható.
„Az optimizmus annyit jelent, hogy a küzdelemben, a kihívásban, a káoszban bár látjuk éltünk realitását, szembenézünk vele, és hisszük, hogy van megoldás, keressük, kutatjuk a lehetőségeket, feszegetjük a fantáziánk, megoldóképességünk határait. Gyönyörű belső életigenlés ez, mely nem elégszik meg a bezárt kapukkal, a zsákutcákkal vagy a két rossz közüli választással, hanem még ha van is egy-két ötlete, akkor sem áll meg, hanem keresi tovább, hogy vajon milyen megoldás lehetséges még.”
Legtöbbször van még megoldás!
Forrás: Tapolyai Emőke: Gondolatok elvitelre, A pszichológus tanácsai nem csak karanténra, Harmat Kiadó, 2020.
Halász Kinga
- Budapestimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
