Az új szabály szerint az alacsony veszélyeztetettségű várandós nőknél lehetőség lesz arra, hogy a szakorvos helyett a szülésznő végezze el a várandósgondozást, és a várandósokat az eddigiektől eltérően a háziorvos is elküldheti szűrő- és laborvizsgálatokra. Azt, hogy egy nő terhessége alacsony vagy magas kockázatúnak számít-e, a szülész-nőgyógyász szakorvos dönti el.
A szülésznők önállóan végezhetik például a magzati szívműködés vizsgálatát, a tapintásos vizsgálatokat, valamint a vizelet-, vérnyomás- és vércukorvizsgálatokat. Emellett az ő dolguk lesz a problémamentesnek gondolt terhességeknél felismerni, ha mégis veszélyeztetettségről vagy szövődményről van szó.
Az alapellátásban a védőnő koordinálja a kismama gondozását, közben tájékozódik a szociális körülményeiről is, felkészíti a kisbaba érkezésére, segítséget nyújt a szoptatáshoz. A gyermek megszületése után a védőnő adja ki az igazolást arról, hogy az anya részt vett a várandósgondozásban, ami a szociális ellátás igénybevételéhez szükséges.
A miniszteri rendelet szerint kikerül az eddigi kötelező vizsgálatok köréből az úgynevezett AFP- (alfa-fetoprotein) vizsgálat (az anyai vérszérum AFP-koncentrációja alapján következtetnek rendellenességekre terhesség 16-21. hete között). Ez a vizsgálat az 1970-es évektől van jelen a magyar gyakorlatban, hatékonyságát azonban szakmai körökben sokan megkérdőjelezték, így július elsejétől már nem lesz kötelező.
Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke üdvözi a védőnők és szülésznők pozíciójának erősödését. Az MTI-nek küldött hétfői közleményében kiemeli: kutatások bizonyítják, hogy a kismama várandósság alatti életmódja, táplálkozása - amelyhez a védőnők nagyon sok hasznos információt szolgáltathatnak -, jelentősen befolyásolja a születendő gyermek egészségét.
Forrás: MTI
