Jelenlegi hely

Kiránduljunk mozifilmekkel a magyar tájakra

A Magyar Filmhéten a Legjobb ismeretterjesztő film díját nyert Vad erdők, vad bércek alkotói úgy gondolták, hogy az otthon maradók is élvezhetnék a természet csodáit. Ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket.

Mosonyi Szabolcs és Bagladi Erika alkotópárosa, azaz a NatFilm Hungary számos díjnyertes alkotást készített az utóbbi években, ismeretterjesztő mozifilmeket, televíziós produkciókat és természetvédelmi projektekhez gyártott filmes anyagokat egyaránt. Az alkotók legújabb, mozikba szánt természetfilmje Vad erdők, vad bércek – A fantom nyomában címmel az Északi-középhegység vadregényes erdőségeit mutatja be, a készítők védjegyévé vált látványos és részletgazdag képsorokkal.

A filmbéli „fantom” nem más, mint rejtőzködő életmódja miatt rendkívül nehezen lencsevégre kapható hiúz, amely nemrég újra feltűnt a hazai vadvilágban. Az ő nyomait kutatva tárul fel az erdőlakók élete, olyan különleges felvételekkel, mint a patakokban ívó ingolák, a fészket rakó szirti sasok, a bokszoló mezei nyúlpár, a fák között lomhán zümmögő óriás szarvasbogarak, vagy a vízirigók és hegyi kérészek párzásának ritka pillanata.

A természetfilmek kedvelői a Natfilm Hungary Youtube-csatornáján az alkotók jóvoltából nem maradnak hazai tájakat ábrázoló, csodaszép felvételek nélkül: három korábbi film is elérhetővé tették. Mindhárom alkotás a Vad Szigetköz-t, a Vad Kunság-ot és a Tiltott zóná-t is teljes hosszában, HD minőségben lehet megnézni.

Vad Szigetköz - A szárazföldi delta (2013)

Az Európában egyedülálló szárazföldi deltát a hegységekből kilépő Duna hozta létre, ám a folyó napjainkban már nem járhat olyan szabadon, mint régen. Az épített környezet szorítását látva adódik a kérdés: vajon megőrizheti-e az élővilág egykori gazdagságát?

Itt minden a vízhez kötődik, amely szállít, táplál, s egyben lakóhely, bölcső és menedék. A távoli hegyekből növények magvai érkeznek, a mellékágakban halak ívnak, az ivadékok a halbölcsőben nevelkednek, télen a mélyebb folyószakaszokban vermelnek.

A nedves, sásos rétet apró emlősök lakják, a nádasban madarak fészkelnek, a rét fölött, a vízen és a víz alatt vadásznak. A holtágakban kétéltűek szaporodnak; a kavicsos tó medrét rákok népesítik be. A nyári éjszakán az agyagos partfalból rajzó kérészek bukkannak elő. A többszörösen díjnyertes természetfilm két főszereplője az európai hód és a nagy kormorán, a narrátor Szersén Gyula.

Vad Kunság - A Puszta rejtett élete (2016)

A Vad Kunság – A Puszta rejtett élete a Kiskunság és a Nagykunság gazdag élővilágát a maga “vadságában”, egymásba folyó epizód-szerű történeteken keresztül mutatja be. Főszereplője a hazánkból évtizedekkel ezelőtt eltűnt, majd a déli határon át újra visszatelepülő aranysakál, a tájegység csúcsragadozója.

Emellett az alföldi puszta állat- és növényvilágának széles skáláját vonultatja fel a film. A fehér színű, sós tavak forgalma a nagy repülőterekével vetekszik, agancsok csattognak, akár a kardok, egy túzok keres eleséget, majd megtámadja egy bagoly. Felbukkan a nehezen lencsevégre kapható vidra, nagy testű sasok viaskodnak az eleségért, a tiszavirágzást pedig egy különleges nézőpontból szemlélhetjük végig. A film a 2. Magyar Filmhéten elnyerte a Legjobb ismeretterjesztő filmnek járó díjat, narrátora Csernák János.

Tiltott Zóna - Harctéren a vadvilág (2017)

Budapesttől alig karnyújtásnyira, Táborfalva határában tábla állítja meg az érkezőt: belépni életveszélyes és tilos. Itt kezdődik a tiltott zóna, ahol másfél évszázada folynak harcászati gyakorlatok, és ami Magyarország második legnagyobb katonai lő- és gyakorlótere.

A veszély és a tiltás ellenére a zóna mégis sűrűn lakott. Számtalan növény- és állatfaj éli itt titkos életét, közöttük olyan ritka lények is, amelyek szinte teljesen eltűntek a megművelt, alföldi tájról. A film narrátora Háda János.

Legújabb filmjük, a Vad erdők, vad bércek várhatóan néhány hónap múlva kerül országszerte a mozikba, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.

ADL - Debrecenimami

Forrás: Pannonia Entertainment

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

A hagyomány szerint a karácsonyi időszak lezárásának napja vízkereszt, január 6-a. Ekkor búcsúzunk az ünnepi díszbe öltöztetett fától. De miért éppen ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát? A válasz a keresztény ünnepkörben, a népi hagyományokban és az új kezdet szimbolikájában rejlik.
Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

A hóemberek világnapját január 18-án ünnepelhetjük, és ez kiváló alkalom arra, hogy kreatívan és vidáman töltsük el a napot. Íme néhány ötlet, hogyan lehet ezt a napot emlékezetessé tenni:
Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

A hóemberek világnapját január 18-án ünneplik. Azért esett erre a napra a választás, mert a 18-as szám vizuálisan emlékeztet egy hóember formájára: a "1" a kezében lévő seprűre, a "8" pedig a két hógolyóból álló testére.
Nem kérek sokat, csak hogy vigyázz rám! - Így vigyázz rám szilveszter éjjelén!

Nem kérek sokat, csak hogy vigyázz rám! - Így vigyázz rám szilveszter éjjelén!

Tudom hihetetlen, hogy én ennyire félek tőle…, persze, mert te tudod, hogy nem bánt, látod, hogy szép és színes, és fel is készülsz rá, de én nem! Én minden felkészülés nélkül kapom ezeket a hangokat, amire nem úgy reagálok, mint egy ember, hanem szaladok… hogy hová? Nem tudom!

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére