Jelenlegi hely

Egyre több szülő figyel gyermeke pénzügyi nevelésére – interjú Himer Csilla pénzpedagógussal

Megtakarítás, adakozás, befektetés. Jó, ha ezekkel a pénzügyi alapfogalmakkal tisztában van egy iskolás gyermek, azért, hogy később magabiztosan igazodjon el a pénz világában – véli Himer Csilla  pénzpedagógus. A szakember szerint társasjátékokkal, táblajátékokkal, szituációs gyakorlatokkal könnyen elsajátítható ez a fajta tudás.

Kijelenthető, hogy a gyerekkori pénzügyi nevelés gyakorlatilag az életre való nevelés?

Igen, a része. Ha a huszonegyedik században az a célja a gyermeknevelésnek, hogy önálló, önmagáról gondoskodni képes embereket engedjünk ki a nagybetűs életbe, akkor elengedhetetlen, hogy a pénzzel tudjon bánni. Túl sok a változás a pénzügyi világban ahhoz, hogy ne keljen képessé tenni a gyermeket erre.

A szülők erre mennyi figyelmet fordítanak?

Ez változó. Ahol a napi túlélés a cél, ahol a szülők egyik napról a másikra élnek, ott a legkisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy a saját és a gyermekeik pénzügyi ismeretei szélesek legyenek. Pedig éppen ott lenne a legfontosabb ezzel foglalkozni, mert az segítene a helyzetüket megváltoztatni.

Érdekes módon azok a szülők, akik jobb anyagi helyzetben vannak az átlagosnál, tehát keresetük az átlag fölött van, komolyabb érdeklődést mutatnak a pénzügyek és a pénzügyi nevelés iránt. Úgy látom, ez a réteg kezd szélesedni.

Minden családban más és más a zsebpénz összege, mint ahogy az is változó, hogy ezt miért kapják a gyerekek. Ön szerint milyen munkákért, feladatokért érdemes zsebpénzt adni egy iskoláskorúnak? Egyáltalán a jó jegyekért is érdemes jutalmazni?

Én nem vagyok híve annak, hogy pénzzel jutalmazzuk, ha valaki jó jegyet hoz haza. Van egyébként olyan család, ahol büntető rendszer van, ott például elvesznek a zsebpénzből a rossz jegy miatt. Én úgy vagyok vele, ha már odaadtuk a pénzt, az legyen a gyereké, és ne szóljunk bele szülőként, hogy azt mire költi. Javaslatot tehetünk, segíthetjük a döntését, a gyerek így érzi, hogy törődünk vele, és mi is nyugodtabbak vagyunk, ha terelgethetjük a gondolatait.

De a tanulás az hibázással is jár, és az, hogy megtanuljon bánni a pénzzel, nagyon komoly tanulási folyamat Hibázhat, ám a legtöbbet a hibáiból tanulhat a gyerek, és ha ott van mellette a szülő, akkor ezt át tudják beszélni. A zsebpénzt úgy kellene felfogniuk a szülőknek, mint a gyermek taníttatására fordított összeget. A gyerek megtanulja azt is, hogy ha rendszeresen pénzt kap, és azt hamar elkölti, akkor nem lesz több, tehát napokat kell kihúzni anélkül. Ezért hagyni kell, hogy nehéz helyzetbe kerüljön.

Tehát ne segítsék ki a szülők, ne adjanak kölcsönt neki…

Igen, és ezt jó lenne széles családi körben megbeszélni, hogy a nagyszülők is együttműködjenek ebben, vagyis az előre ismert szabályokat ők is tartsák be.

Mennyire fontos az adakozás és a befektetés fogalmával megismertetni a gyermekeket?

Nagyon fontos, mert a pénzhez mindkettő hozzátartozik. A pénzzel nem csak anyagi értelemben, hanem emberi értelemben is lehet gyarapodni. Ennek pedig jó szemléltető eszköze lehet az adakozás, vagy az önkéntes munka. Persze, nem biztos, hogy egy kisiskolás a helyén tudja kezelni ezt még, ezzel nincs semmi baj, hiszen a pénzzel való adakozáshoz kicsit több tapasztalat kell a pénzről. Először azt kell, hogy megtapasztalja, hogy a megtakarítás is egy komoly munka.

Mérlegelni, dönteni, lemondani kell egy későbbi cél érdekében (ez a vágykésleltetés), erre időt kell hagyni. A gyermekek egyébként nagyon jószívűek, amijük van, oda is adják sokszor annak, aki szerintük azt megérdemli, de felső tagozatban tudnak már igazán felelős döntést hozni. Akkorra már tisztában vannak azzal, hogy mi a súlya annak, ha például ezer forintot (a saját anyagi helyzetükhöz mérten igen sokat) odaadnak egy nemes célra, és tudják, ezzel mennyit segítettek.

A befektetés fogalmával is inkább a felső osztályosokat ismertessék meg a szülők?

Igen, de ha a gyermek már korábban érdeklődést mutat, akkor nem érdemes addig várni. Fontos, hogy a szülő a gyermek mellett legyen, hogy jó példát mutasson, ez egyébként vonatkozik az adakozásra is. A nebulók matematikai ismeretei egyébként hatodik osztály végén szélesednek ki annyira, hogy erről el lehessen velük komolyan beszélgetni. Ekkor bemutatható, hogy a befektetésnél kamat, hozam van. Ötödik osztályban tanulják a százalékszámítást, hatodikban a hatványozást.

Ezeket nem árt tudni a befektetés alapfogalmának megismertetéséhez. De máshogy is körbe lehet járni a témát. Például otthon próbáljuk meg egy bankbetét működését modellezni. David Owen Papabank című könyve szól erről. A módszer lényege, hogy a gyerekek azt a pénzt, amit megtakarításra szántak, édesapjuknál helyezik el. Heti kamatot kapnak rá, így gyorsan gyarapszik az összeg. A fél-egy százalék kamat még tartható és a gyermek számára érzékelhető pénznövekedést jelent.

(Ha a bankba rakná a szülő a pénzt, olyan kis kamatot kapna, hogy azzal a gyerek sok mindent nem tud kezdeni, ráadásul a lekötött összeghez hosszabb ideig nem is férhet hozzá.) Ezt végig kell gondolni, hogy a játék szempontjából mit bír el a szülő, mennyi kamatot tud fizetni a gyerekének. A módszerrel jól látszik a kamatos kamat működése, és ez lesz az első alkalom arra, hogy a gyerek szembesül azzal, hogy a pénz dolgozik. És ez vezet a befektetések világába.

Milyen játékokkal segíthetjük elő ezt a fajta tudást?

Sokféle játékkal érdemes játszani, nem is mindig pénzügyi játékokkal, mert van egy csomó készség és képesség, ami jól használható akkor, amikor pénzzel bánunk. Ilyen a megfigyelő képesség, az együttműködés képessége. Ez utóbbi különféle társas- és kártyajátékokkal jól fejleszthető, tehát védett, vagyis családi környezetben, nem pénzben játszva, párban való játékkal lehet a gyerekkel ultizni, pókerozni. Mindez fejleszti a stratégiai gondolkodást is.

Ilyen még a sakk és a táblás játékok. A kártyajátékok is jók, amelyeknél előre kell gondolkodni. A kreatív gondolkodást jól fejlesztik az Activity játékok. A pénzügyi játékok – ilyen például a Gazdálkodj okosan! és a modern változata – , arra tanítják meg az embert, hogy miképpen ossza be a pénzt, hogyan takarítson meg. Ha ezt a két műveletet meg tudjuk tanítani a gyereknek, akkor adósságmentes életet lesz képes élni, és ez a válság után elég nagy szó lehet.

Figyelemre méltó játék még a Zsebre megy, amely a zsebpénz-kezelésről szól már 5 éves kortól, aztán van a nagyobbaknak a Monopoly, ez a befektetésre van kihegyezve, és említeném a Cashflow for kids-et, amelyben a játékosok a megkeresett pénzt beosztják és részvényeket is vásárolhatnak belőle. Idáig játszva el lehetne vinni a pénzügyek területén a gyermekeket.

Forrás: csalad.hu

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

A rászorulók támogatása nemcsak karácsonykor, hanem egész évben fontos, de az ünnepi időszak különösen jó lehetőséget teremt a segítésre. Hoztam pár ötletet, hogy milyen módokon tehetünk jót:
Hogyan maradjunk energikusak a téli hónapokban? - Tippek a tél okozta fáradtság ellen

Hogyan maradjunk energikusak a téli hónapokban? - Tippek a tél okozta fáradtság ellen

A téli hónapokban gyakran tapasztalható fáradtság és energiahiány a hideg időjárás, a rövid nappalok és a kevesebb napfény miatt alakul ki. Az alábbi tippek segíthetnek, hogy energikusabbnak érezd magad ebben az időszakban:
Apák a gyermeknevelésben

Apák a gyermeknevelésben

Hogyan élhetik meg valóban a szülőséget az édesapák?
Már látogatható a Vörsi Betlehem

Egy kicsi falu különleges látnivalója – Idén is látogatható a Vörsi Betlehem

Tudtad, hogy egy Balaton melletti kis faluban látható Közép-Európa legnagyobb betleheme? Idén 75. alkalommal építette fel Vörsön a falu apraja-nagyja Jézus születésének pillanatát megörökítő bibliai jelenetet, aminek csodájára járnak a világ minden részéről.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére