Jelenlegi hely

Időutazás Ópusztaszeren

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba látogatni ideális családi program, hiszen kulturális élmény, játékos történelemtanulás és kirándulás is egyben. A lenyűgöző Feszty-körkép megnézése után térben és időben tehetünk felfedező utakat a csodaszép természeti környezetben.

Kalandozás térben és időben

Ópusztaszer nevéről leginkább a Feszty-körkép ugrik be, valóban ez a leghíresebb nevezetessége az emlékparknak, de ezen kívül rengeteg múltidéző érdekességet, látnivalót, élményt ígér a kicsi és nagy látogatóknak. Egész napos családos programot jelent. 11 éve jártunk itt utoljára, azóta sok újdonságot találtunk.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark gyönyörű természeti környezetben, 55 hektárnyi tájvédelmi területen fekszik. Főleg a honfoglalás korát mutatja be, ezen kívül izgalmas utazást kínál a magyarság történelmébe, egyszerre szabadtéri néprajzi múzeum, nomád park és kirándulóhely.

A hagyomány szerint a honfoglaló magyar törzsek vezetői itt találkoztak, hogy az új haza törvényeit megalkossák, kijelöljék a törzsek szállásterületét. III. Béla király jegyzője, Anonymus ír erről a Gesta Hungarorum című művében: „ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának”, innen ered a „szer” kifejezés. A XII. században egy monostort is alapítottak itt, amely a török időkben teljesen elpusztult, ezután lett az elhagyatott hely pusztaszer.

Feszty-körkép

A kerek látogatóközpontban, a Rotundában látható „A magyarok bejövetele”, ismertebb nevén a Feszty-körkép, Feszty Árpád festőművész lenyűgöző körpanorámája a honfoglalásról.

Az egyedülálló, monumentális alkotás (120 méter hosszú, 15 méter magas) hat jelenetben mutatja be a magyarok bejövetelét a Kárpát-medencébe. A kép 1894-ben készült, a millenniumi kiállítás egyik legfőbb attrakciója volt.

A nézőnek olyan érzése van, mintha a részese lenne a jelenetnek, a tárgyak, a táj és a festmény közötti határvonal összemosódik. A látványt élővé teszik a hanghatások, pl. lódobogás, sámándob, csatazaj, gyereksírás, korabeli zene.

A körképet csak csoportosan lehet látogatni, 30 percenként indulnak a turnusok, belépéskor a pénztárnál tudtok bejelentkezni.

Rotunda

A bejárattól nem messze lévő Rotunda megújult épületében több interaktív és állandó kiállítást is találunk: a világ körképei, Panoptikum 22 magyar történelmi személyiség viaszfigurájával, Promenád (millennium korabeli nagyvárosi és egy kisvárosi korzót mutat be üzletekkel, korhű viseletekkel), a Szer monostorát és korát, valamint a körkép történetét bemutató tárlat. A gyerekek a multimédiás eszközök segítségével kalandozhatnak a honfoglalás korában, beöltözhetnek vitéznek vagy csatába mehetnek.

Skanzen

A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, népszerűbb nevén Skanzen a 19. század végétől az 1930-as évekig terjedő időszak vidéki életét idézi, bemutatja a népi építészetet és életmódot.

A falu takaros utcáján végigsétálva bepillantást nyertünk az egykori paraszti élet hétköznapjaiba, a különféle mesterségekbe, népszokásokba. A Dél-Alföld mezővárosi és tanyai portái közé betérve találtunk iparos műhelyeket, postát, olvasókört, működő szatócsboltot, kisvasutat, borbélyüzletet. 

A tanyasi iskola tantermében megállapítottuk, hogy a gyerekek anno tablet helyett palatáblát, palavesszőt használtak. Számológép hiányában abakusz segített nekik a számolásban.

A szélmalmot belül is megcsodáltuk. A műszaki dolgok iránt érdeklődők a kocsi- és mezőgazdasági gépekből álló gyűjteményt sem hagyták ki.

A térség különböző településeire jellemző épületeket megismerhetjük itt a régi berendezési tárgyakkal együtt. Benéztünk a konyhába, a tisztaszobába, a kamrába, a kispadra is kiültünk. Még egy falusi tekepályára is bukkantunk.

A szatócsboltban örömmel fedeztük fel gyerekkorunk édességeit, a Duna-kavicsot, törökmézet és a medvecukrot.

Szoktak tartani kézműves foglalkozásokat és bemutatókat is, ahol hagyományőrök segítségével felelevenítik a kort. 

Látványosságok az emlékparkban

A Nomád Parkban megelevenednek a honfoglalás korának mindennapjai, kipróbálhatjuk az íjászatot is, nyáron honfoglaláskori lovasbemutatót is tartanak. Nomád játszótér, állatsimogató, berendezett jurta várja a vendégeket.

Különleges épületek a Csete-jurták, ahol időszaki kiállításokat tartanak (most egy kivétellel zárva voltak). A koronás jurtában érdekes látvány egy 1800 évet élt kaliforniai mamutfenyő szelete, a hatalmas fa évgyűrűire évszámokat írtak. Játékos történelemórát tarthatunk itt, hiszen a makettokon a magyar évszázadok főbb események jelennek meg.

Ha felsétálunk a dombtetőre, a hét vezérhez, innen szép kilátás nyílik a parkra. Az emlékhely legrégebbi része a Szer Monostor, ahol középkori templom és a hozzá tartozó monostor maradványai figyelhetőek meg. Az épületeket a török korban pusztították el, jelenleg régészeti feltárás folyik.

Mellette találjuk a Gyógynövényházat és kertet, ami az egykori monostorban élő szerzetesek gyógynövénytermesztéséről és hasznosításáról szól.

A millennium évére készült az Árpád-emlékmű, körülötte körben a királyok, fejedelmek, neves személyiségek mellszobra láthatóak.

A kis tó mellett áll egy tiszai halásztanya, gátőrház, nádtetős kunyhó, benne a halászat eszközei. Ez a rész az ember és a víz kapcsolatát mutatja be. További látnivaló a Puszta Háza, a Pallavicini kápolna és sok érdekes szobor, emlékmű.

Kicsit elfáradtunk a nap végére, a Szeri Kávézóban jól esett a jeges kávé és a jégkrém.

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68.

www.opusztaszer.hu

Halász Kinga
- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

A hagyomány szerint a karácsonyi időszak lezárásának napja vízkereszt, január 6-a. Ekkor búcsúzunk az ünnepi díszbe öltöztetett fától. De miért éppen ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát? A válasz a keresztény ünnepkörben, a népi hagyományokban és az új kezdet szimbolikájában rejlik.
Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

A hóemberek világnapját január 18-án ünnepelhetjük, és ez kiváló alkalom arra, hogy kreatívan és vidáman töltsük el a napot. Íme néhány ötlet, hogyan lehet ezt a napot emlékezetessé tenni:
Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

A hóemberek világnapját január 18-án ünneplik. Azért esett erre a napra a választás, mert a 18-as szám vizuálisan emlékeztet egy hóember formájára: a "1" a kezében lévő seprűre, a "8" pedig a két hógolyóból álló testére.
Nem kérek sokat, csak hogy vigyázz rám! - Így vigyázz rám szilveszter éjjelén!

Nem kérek sokat, csak hogy vigyázz rám! - Így vigyázz rám szilveszter éjjelén!

Tudom hihetetlen, hogy én ennyire félek tőle…, persze, mert te tudod, hogy nem bánt, látod, hogy szép és színes, és fel is készülsz rá, de én nem! Én minden felkészülés nélkül kapom ezeket a hangokat, amire nem úgy reagálok, mint egy ember, hanem szaladok… hogy hová? Nem tudom!

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére