Március 15. (szombat) 14.00-18.00
SMIDT MÚZEUM
„Üdvözöllek nemzetiszín csillag!”
SMIDT MÚZEUM
„Üdvözöllek nemzetiszín csillag!”
Múzeumi program az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére
14.00-14.30 – 1848/49-es emlékhelyek Vas megyében
Feiszt György történész, ny. levéltáros előadása
Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc hazánk újkori történetének meghatározó eseménye, a nemzetté válás egyik alapköve, a nemzeti függetlenség és a polgári átalakulás korszaka, amely önvédelmi háborújával nemcsak a magyarság életének volt meghatározó eseménye, de szervesen kapcsolódott az 1848-as európai forradalmi mozgalmakhoz. A nemzet szabadságküzdelmét a Habsburg-ház csak az orosz cár nagyarányú katonai beavatkozásával tudta legyőzni. Az 1848–49. évi szabadságharc a nemzet történetének Magyarországon talán legismertebb háborús konfliktusa, amelynek hőseire, legyenek azok államférfiak vagy besorozott honvédek, országszerte szobrok és díszes mementók emlékeztetnek
Feiszt György történész, ny. levéltáros előadása
Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc hazánk újkori történetének meghatározó eseménye, a nemzetté válás egyik alapköve, a nemzeti függetlenség és a polgári átalakulás korszaka, amely önvédelmi háborújával nemcsak a magyarság életének volt meghatározó eseménye, de szervesen kapcsolódott az 1848-as európai forradalmi mozgalmakhoz. A nemzet szabadságküzdelmét a Habsburg-ház csak az orosz cár nagyarányú katonai beavatkozásával tudta legyőzni. Az 1848–49. évi szabadságharc a nemzet történetének Magyarországon talán legismertebb háborús konfliktusa, amelynek hőseire, legyenek azok államférfiak vagy besorozott honvédek, országszerte szobrok és díszes mementók emlékeztetnek
14.30–15.00 – Március 15. és október 6. emlékezete Szombathelyen a dualizmus idején
dr. Tangl Balázs történész (MNL Zala Vármegyei Levéltára) előadása
A magyar nemzet születése elválaszthatatlanul összeforrt az 1848-49-es forradalommal és szabadságharccal. Az események emlékezete ugyanakkor nehezen volt beilleszthető a dualista rendszerbe, részben azok függetlenségi hagyománya, részben pedig magának az uralkodónak, Ferenc Józsefnek a személye miatt. Az előadás során a két legfontosabb 1848-49-es emléknap: március 15. és október 6. viszontagságos és ellentmondásos sorsát ismerhetik meg a hallgatók a dualizmus-kori Szombathelyen.
dr. Tangl Balázs történész (MNL Zala Vármegyei Levéltára) előadása
A magyar nemzet születése elválaszthatatlanul összeforrt az 1848-49-es forradalommal és szabadságharccal. Az események emlékezete ugyanakkor nehezen volt beilleszthető a dualista rendszerbe, részben azok függetlenségi hagyománya, részben pedig magának az uralkodónak, Ferenc Józsefnek a személye miatt. Az előadás során a két legfontosabb 1848-49-es emléknap: március 15. és október 6. viszontagságos és ellentmondásos sorsát ismerhetik meg a hallgatók a dualizmus-kori Szombathelyen.
15.15–15.45 – „Forradalmi tárlatvezetés” a múzeum 1848-1849-es emlékei között
Nagy Adrienn történész, intézményvezető vezetésével
Nagy Adrienn történész, intézményvezető vezetésével
16.00-16.30 – Divattörténeti kalauz – a díszmagyar viselet
Hauser Anna oktató, művészetpedagógus, ruhaipari üzemmérnök előadása
Nem igaz, hogy a ruha teszi az embert. De, hogy az öltözéknek identitást tükröző, reprezentatív hatása és befolyása van kétségtelen. A 19. század közepén például ezért sem hiányozhatott a főurak és előkelők, a közéletben szerepet betöltő személyek ruhatárából a díszmagyar öltözet, mely nem csak ruha, hanem sokkal több volt annál. A nemzeti öntudatra ébredés évtizedeiben egy jelkép volt, messze virító szimbóluma egy korszaknak, egy társadalmi rétegnek, egy életformának. Aki megrendelte, sosem kérdezte előre az árát, de azzal mindenki tisztában volt, hogy az „olcsó díszmagyar nem díszmagyar” – az anyagot és munkát meg kellett fizetni.
Az előadás rövid nemzetközi áttekintés után válaszokat ad többek között azon kérdésre, hogy mikor vált jellegzetessé, illetve mindennapi viseletté a magyaros öltözék. A díszmagyar öltözet miért nem csak egy viselet? Illetve miért nincs egyértelmű női díszmagyar ruha?
Hauser Anna oktató, művészetpedagógus, ruhaipari üzemmérnök előadása
Nem igaz, hogy a ruha teszi az embert. De, hogy az öltözéknek identitást tükröző, reprezentatív hatása és befolyása van kétségtelen. A 19. század közepén például ezért sem hiányozhatott a főurak és előkelők, a közéletben szerepet betöltő személyek ruhatárából a díszmagyar öltözet, mely nem csak ruha, hanem sokkal több volt annál. A nemzeti öntudatra ébredés évtizedeiben egy jelkép volt, messze virító szimbóluma egy korszaknak, egy társadalmi rétegnek, egy életformának. Aki megrendelte, sosem kérdezte előre az árát, de azzal mindenki tisztában volt, hogy az „olcsó díszmagyar nem díszmagyar” – az anyagot és munkát meg kellett fizetni.
Az előadás rövid nemzetközi áttekintés után válaszokat ad többek között azon kérdésre, hogy mikor vált jellegzetessé, illetve mindennapi viseletté a magyaros öltözék. A díszmagyar öltözet miért nem csak egy viselet? Illetve miért nincs egyértelmű női díszmagyar ruha?
Folyamatosan:
- kézműves foglalkozások
- interaktív fegyvertörténeti foglalkozás
- kamarakiállítás: kokárdakülönlegességek + kokárda-kvíz és kokárdakészítő workshop
- kézműves foglalkozások
- interaktív fegyvertörténeti foglalkozás
- kamarakiállítás: kokárdakülönlegességek + kokárda-kvíz és kokárdakészítő workshop
Ezen a napon a múzeum és a programok ingyenesen látogathatók.