Jelenlegi hely

Kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben

A kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben, olvashatjuk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján. Az Európai Unióban élő kerecsensólyom állományának több mint 60%-a Magyarországon fészkel. 


Kerecsensólyom - Fotó: Szilágyi Attila

Kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk. Az Európai Unió területén élő egyedek több mint 60%-a hazánkban fészkel, és világszinten a kárpát-menedencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak. 

A hazai természetvédelem nagy felelősséggel tartozik a faj megőrzésében, az MME 1974-es megalakulása óta különös figyelmet fordít erre. A kerecsensólyom kiemelkedő természeti értékű, hazánkban fokozottan védett faj, eszmei értéke alapján 1 000 000 forint, a legmagasabb kategóriába tartozik. 

A kerecsensólyom nagy termetű, széles szárnyú, az egerészölyvhöz hasonló méretű és színezetű ragadozó madár. Eurázsiában csak az északi sólyom nagyobb nála. Alapvetően ázsiai elterjedésű madár, ezen belül is elsősorban Kína, Mongólia és Kazahsztán területén él, az európai állomány zöme Magyarországon és Ukrajnában található.

Nyílt, pusztai élőhelyigényű fajként talajon élő, közepes termetű rágcsálókra, ürgékre, hörcsögökre, földimókusokra vadászik, de képes kisebb, egér termetű fajokat is elejteni. Ezek hiányában klasszikus sólyomként viselkedve gond nélkül átvált a repülő madarak, főként a seregély- és galambméretű fajok zsákmányolására. 

Fészket nem épít, évente egyszer költ, általában 3-4 tojást rak le. A sziklafalak párkányain holló fészkét, fészekmaradványát használja vagy a csupasz párkány törmelékes talajába alakít ki a tojó egy sekély mélyedést a tojásoknak. Fás élőhelyeken pedig más közepes és nagy testű madarak, elsősorban ölyvek és sasok üres fészkeibe költözik be. 

A sziklai fészkelőhelyek esetében az MME éveken át sikeresen alkalmazta az önkéntesekkel végzett fészekőrzést. Ugyancsak fontos lépés volt az ürge védetté nyilváníttatása, és a rágcsálók visszatelepítése az egykori élőhelyeikre.


Fészkelőhely középfeszültségű oszlopfejen - fotó: Orbán Zoltán

A kerecsensólymok védelmében több mint negyven éve kezdődött a középfeszültségű oszlopfejek madárbaráttá alakítása, és "örök" életű alumínium költőláda telepítése, ami a nyestektől és az emberektől is védi a költő madarakat, olvashatjuk az MME közleményében. 

Forrás

- Monorimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Farsangi jelmez egyszerűen – poncsóból kártyalap, rája vagy sült tojás

Farsangi jelmez egyszerűen – poncsóból kártyalap, rája vagy sült tojás

A farsangi jelmeznek nem kell bonyolultnak lennie ahhoz, hogy látványos és szerethető legyen. A képeken látható jelmezek közös titka az egyszerű poncsó-fazon: kevés szabás, minimális varrás, maximális hatás. Ez az a forma, amit akár egy délután alatt is el lehet készíteni, és a gyerekek imádják, mert kényelmes, szabad benne mozogni. Nem drága, nem műszálas, nem egyszer-hordós megoldás, hanem fenntartható, újrahasznosítható és egyedi. Most nézzük a konkrétumokat.
Kényes fotó került ki rólad a netre? Tehetsz ellene!

Kényes fotó került ki rólad a netre? Tehetsz ellene!

Egy pillanatnyi meggondolatlanság miatt akár a jövőd is tönkremehet. Tippek és tanácsok, mit kell és érdemes ilyenkor tenni.
Mindennapi maszkjaink – 17 gondolat az álarcokról

Mindennapi maszkjaink – 17 gondolat az álarcokról

„Nincs olyan álarc, amelyik félre ne csúszna néha.” – Idézetek a láthatatlan maszkjainkról.
Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Gondoltad volna, hogy a z éjszaka sötétjében is mosolygó, házainkat őrző hóembereknek saját ünnepük van? Ha nem, akkor ideje előkeresni a garázsba utolsó alkalommal elrejtett alkatrészeit, közeledik január 18-a, a hóemberek világnapja!

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére