Jelenlegi hely

Kerekecske, gombocska… - miért is mondókázzunk a gyermekkel?

A korai fejlesztésben töltött közel húsz éves tapasztalatommal sajnálattal veszem tudomásul, hogy a világ által diktált felgyorsult élettempó, a nevelési szokások megváltozása valahogy magával hozta a - régen oly természetesen a gyermekek életének részeként jelen lévő - mondókák elhanyagolását, eltűnését. Ebben a cikkben szeretném elmondani, bemutatni, hogy miért játszanak olyan fontos szerepet a népi mondókák a gyermekek korai életszakaszában.


Kép forrása: Freepik

A mondókák fejlesztő hatásai

A ritmus (mondóka) testünkre gyakorolt hatásai:

A zene, a mozgás, a ritmus iránti vonzalom visszavezethető a méhen belüli élményekre, hiszen amellé, hogy a gyermek hallja az édesanya szívverését egy folyamatos mozgás, ringatózás is társul. Mindezt figyelembe véve érthető, miért nyugtatja meg az újszülötteket az énekkel, dúdolással egybekötött ringatózás.

A mondókák alatti egyensúlyi (vesztibuláris) ingerléssel (hintáztatás, höcögtetés, lovagoltatás, ringatás, tapsolás) a gyermek mozgáskoordinációját és egyensúly észlelését javítjuk és fejlesztjük.

A ritmus hallása, érzése, átélése közvetlen hatással van a légzésre, vérnyomásra, az izmok állapotára, a közérzetre, az érzelmek, a képzelet és az emlékezet pedig aktivizálódnak.

„ A ritmus és a dallam ereje az agy fejlődését is képes befolyásolni. A ritmus megértését a bal agyféltek analizáló működése segíti elő, majd ugyanitt történik a rögzítés is. A kreativitásért felelős jobb agyféltek a dallam felismerését rögzíti, beindítja a zene által előcsalt emlékeket – és a képzelőerő működésbe lép. A ritmikusság és zene így a két agyféltekét egyszerre készteti aktivitásra, melynek következménye a beszéd és a harmonikus mozgás fejlődése, a szókincs bővülése.” (Németh Noémi 2017.)

Mondókázás közben a mozgás- ritmus- és beszéd összerendezése az agyi területek összekapcsolását (integrációját) eredményezi, mely a későbbi tanulási folyamatok alapozását szolgálja.

Szülő-gyermek kapcsolat mélyítése, a szocializációs képességek erősítése: 

A népi mondókák jellemzője, hogy folyamatos test – és/vagy szemkontaktust tart fenn a felnőtt és a gyermek között, ami erősíti a köztük lévő érzelmi kapcsolatot, és meghitté varázsolja ezt a közös élményt. A szülő – gyermek kapcsolat kiegyensúlyozottsága kihatással lesz a későbbiekben a gyermek szocializációjára, társas kapcsolataira. Mindezeket figyelembe véve jól látható, hogy a - családok életében sajnos oly sokszor napirendbe beiktatott - tévén keresztül érkező ritmus, zene nem helyettesítheti az ölbeli játékokat, nem pótolhatja a mondókázás ebbéli fejlesztő hatásait.  A mondókázás fontos eleme a két fél közötti érzelmi kötődés és bizalmi kapcsolat erősítése.

A mondóka, mint a beszédindítás eszköze:

A mondókákban gyakran használt hangutánzó és hangulatfestő szavak a gyermekek számára érdekesek, figyelemfelkeltőek, a szöveghez kapcsolódó kiszámítható mozgás pedig segíti a szavak bevésését és előhívását. Az egymással szembeni elhelyezkedés közben a gyermek megfigyeli a száj mozgását, az artikulációt, s a kézmozdulatokhoz hasonlóan egy idő után leutánozza azokat. A manapság gyakran alkalmazott internetes gyermekdalok és mesék a szájmozgás utánzására, az arcon megjelenő érzelmek kifejezésének megértésére és megtanulására nem biztosítanak lehetőséget a gyermeknek.


Kép forrása: Freepik

Ismeretbővítés mondókákkal:

A mondókákon keresztül a gyermek ismerkedik a környező világgal, az állatokkal, növényekkel, természettel és az évszakokkal. Az anyanyelv megismerésének és a szókincs bővítésének kiváló eszközei az ölbeli játékok.

A kognitív funkciók fejlesztése:

A mondókák ismételgetése, tanítása fejleszti a gyermek figyelmét, emlékezetét, képzeletét. A mondókák általában rövidek, ritmusosak, így a prózai szövegeknél könnyebben megtanulhatóak. A kisgyermekkorban megtanult számtalan mondóka, versike, dalocska a memória fejlesztésével megalapozza a későbbiekben iskolában szükséges tananyag megtanulását.

Szeretném külön kiemelni a képzelet fejlesztésének fontosságát. A technika gyors ütemű fejlődése, a gyermekjátékok és képes mesekönyvek számának rohamos növekedése a képzelet és fantázia fejlődését nagy mértékben visszavetette. A generációkkal ezelőtt gyakran alkalmazott mondókázás, ölbeli játékok és - a mai napra szintén eltűnni látszó – élőszavas mesemondás, az egyszerűbb és nem „mindent tudó” gyermekjátékok a képzelet és fantázia megfelelő fejlődését biztosították. A televízió, a számítógép és az okostelefonok nevelésben való részvételével a gyermekek elé kész képeket tárunk, megakadályozva ezzel azt, hogy a képzelete és fantáziája segítségével önálló gondolati képeket alkosson.  A képzelet megfelelő fejlettsége a gondolkodási műveletek mindegyikére kihatással van, s különösen érzékelhető a problémamegoldó gondolkodás minőségében.

A mondókázás, az ölbeli játékok szórakoztatnak, nevelnek, tanítanak, mégpedig a test, és az értelem fejlődésével párhuzamosan, vagyis az életkori sajátosságokhoz igazodva. Pozitív hatásuk minden fejlődési területet érint, ezért nagyon fontos, hogy népi kultúránknak ezt a részét ne engedjük eltűnni a nevelésből és a játékból sem.

Kemény Hargita gyógypedagógus

- PanDani Világa, könyv és játék - Pécs

Felhasznált irodalom:
A mondókák jellegzetességei
http://adattar.vmmi.org/fejezetek/520/19_a_mondokak_jellegzetessegei.pdf
Horváth-Szinnyai Borbála A mondókázás fejlesztő hatása
http://www.kepessegfejlesztes.hu/a-mondokazas-fejleszto-hatasa/
Németh Noémi, 2017. Ilyen bámulatos módon fejlesztik a gyerekeket a mondókák, ritmusok és a zene
https://www.csaladinet.hu/m/hirek/gyerekneveles/gyerekek_fejlodese/21449...
Tamásiné Dsupin Borbála, 2010, A népi játékok és a mozgás relációja, és funkciója  a 3-7 éves gyermekek személyiségfejlődésében, Jyväskylä

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Az ADHD-s gyerek agya másként reagál jutalomra, büntetésre

Az ADHD-s gyerek agya másként reagál jutalomra, büntetésre

Miért vallanak kudarcot a hagyományos nevelési módszerek az ADHD-s gyerekeknél? Az október a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) és a diszlexia tudatosításának hónapja. A viselkedési tünetek mögött gyakran specifikus kognitív gyengeségek állnak. Szerencsére ma már egyre kevésbé azonosítjuk az ADHD-t a „rosszasággal”, azonban sok szülő és pedagógus szembesül azzal a kihívással, hogy a hagyományos nevelési eszközök nem működnek. De a szakértő szerint az ADHD-val élő gyermekek motiválására is megtalálhatjuk a hatékony. stratégiát.
Kézjel és koktél - segélykérés bántalmazás esetén

Kézjel és koktél - segélykérés bántalmazás esetén

A legutóbb történt, kiskorút ért bántalmazás esete mellett szülőként sem mehetünk el szó nélkül, fel kell vennünk a kesztyűt és felkészítenünk gyermekeinket az ilyen helyzetekre is.
Kémia a konyhában - avagy: Hogyan főzz jobban, okosabban?

Kémia a konyhában - avagy: Hogyan főzz jobban, okosabban?

Ételt készíteni nem annyira bonyolult, mint embert juttatni a Marsra. De rengeteg olyan tipp és trükk létezik, amitől vagy a végeredmény lesz jobb, vagy az életed könnyebb. Ezekből mutatunk most néhányat.
Mit egyek, hogy egészséges legyek? Ismerd meg a Hormonkontroll étrendet!

Mit egyek, hogy egészséges legyek? Ismerd meg a Hormonkontroll étrendet!

Változni, soha nem könnyű! A berögzült szokások, a napi rutin gördülékennyé teszik a mindennapokat. Az étkezésünkön változtatunk szinte a legnehezebben! Megszoktunk bizonyos ételeket, ízeket, és a hétköznapi rohanásban sokszor úgy gondoljuk, nincs idő az egészséges ételekre. Ha jobban belegondolunk, az egészség, a szép bőr, és a megfelelő testsúly titka is éppen itt kezdődik - a tányérunknál.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére