A tartásdíj - ezt érdemes róla tudni - 1. rész

 

Ha egy szülőnek kiskorú gyermeke van, akkor róla – akár saját szükséges tartásának korlátozásával is – köteles gondoskodni. Ez egyszerre erkölcsi és jogi kötelezettség, a kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát bizonyítani sem kell. Válás, különköltözés esetén mindig érzékeny téma a gyermektartásdíj összege.

 

Az a szülő, akinél a gyermek lakik, természetben, a külön élő szülő pedig elsősorban pénzben biztosítja a tartást. A tartásdíj összegében pedig a felek szabadon megállapodhatnak – a bíróság csak akkor dönt, ha a felek egymással nem jutnak dűlőre e kérdésben.

 

A jogszabály szerint a tartásdíj mértéke a külön élő szülő jövedelme 15–25%-ának megfelelő összeg lehet. A bíróság ez alapján egy fix összegű tartásdíjat fog megállapítani, 2014. március óta megszűnt a százalékos összegmeghatározás.

 

 

Ha a különváló szülők maguk meg tudnak egyezni a tartásdíj összegéről, ugyancsak a fent írt szempontokat érdemes alapul venniük. Legjobb, ha összeírják maguknak, mennyit költöttek a gyermekre az együttélésük alatt, és ebből indulnak ki. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyermek részére fizetett tartásdíj nem lehet „szűkös tartás”, de legtöbbször nem is a „luxustartás” a cél. A különélő szülőnek a gyermek valós igényeinek megfelelően, egy átlagos színvonalú tartásdíjat kell fizetnie, a lehetőségekhez mérten figyelemmel a gyermek korábbi életszínvonalára. Ami az ésszerű költségeket illeti, arra kell tekintettel lenni, hogy mely költségek merülnek fel a gyermek vonatkozásában a felelős, józan életvitel mellett.

 

Lakhatás, iskoláztatás, egészségügyi ellátás, ruházkodás, élelmezés, szabadidő tartalmas eltöltése.

 

Ha a szülők maguk állapodnak meg a tartásdíjról, és nem a bíróságtól kérnek ítéletet ebben a tárgyban, akkor rugalmas megoldásokat alkalmazhatnak, például nincs akadálya annak, hogy rögzítsenek egy fix összeget, és emellé kikössék, hogy (például) a mindenkori iskoláztatási költségeket felezik. (Olyan tételek esetében érdemes ilyesmiben megállapodni, amelyek életkoronként nagyobb mértékben változnak, előre kevésbé kalkulálhatók, de amelyeket a szülők szeretnének egyenlő mértékben viselni.)

 

A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől külön élő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy (pl. ingatlan) vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tehet eleget. Egy ilyen megállapodás akkor érvényes, ha meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és a bíróság jóváhagyja a felek ilyen irányú egyezségét.

 

A behajtási nehézségeket elkerülendő, célszerű a bíróságtól kérni a tartásdíjnak a kötelezett munkabéréből történő, közvetlen munkáltatói letiltását.

 

 

Lehet kérni a bíróságtól, hogy a tartásdíj kövesse az inflációt, vagyis hogy a bíróság rendelkezzék, hogy a tartásdíj összege évente, a következő év január 1. napjától a KSH által előző évben közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével – külön intézkedés nélkül – módosul. Ebben az esetben, ahogy a fogyasztói árindex növekedésének mértékét a KSH közzéteszi, a következő hónaptól a külön élő szülőnek automatikusan az ilyen mértékkel megnövelt összeget kell fizetnie.

 

Előállhat azonban olyan élethelyzet, ami azt indokolja, hogy a külön élő szülő ennél nagyobb mértékben járuljon hozzá a gyermek tartásához. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás merül fel, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni. Ez a kötelezettség a külön élő szülőt tényleg csak kifejezetten rendkívüli kiadások esetén terheli, mint például, ha a gyermek megbetegszik, és hosszabb időn át fennállnak az orvosi kezelés költségei, vagy mondjuk kiderül, hogy kiemelten tehetséges valamiben, és a képzése, taníttatása indokolja a plusz kiadásokat a gyermek érdekében.

 

A gyakorlatban a külön élő szülőket legtöbbször az érdekli, hogy mely esetekben van mód a tartásdíj csökkentésére. Le kell szögezni, hogy a családjogi szabályozás minden egyéb körülmény elé helyezi a gyermek érdekét. A tartásdíj összegének csökkentése pedig ezzel – nyilvánvalóan – ellentétes. A már megállapított tartásdíj csökkentésére – ha a felek nem tudnak erről megegyezni – bírósági úton kizárólag akkor van lehetőség, amennyiben a tartásdíj meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti. További feltétel, hogy a változtatás a gyermek érdekében álljon (de legalább ne legyen ellenétes azzal). Ehhez a külön élő szülőnek bizonyítania kell azokat a tényeket, amelyek a tartásdíj csökkentését indokolják.

 

További információ:

+36-30/989-7662

 

Dr. Frei Anita

ügyvéd, mediátor