December a tél első hónapja. A latin 10 hónapos őskalendáriumban ez volt a tizedik hónap. Numa Pompilius (Kr. e. 715 – 672.) római uralkodó tehet róla, hogy ma 12 hónapos az évünk. További 2 hónappal kibővítette az akkori ősnaptárt, az év eleje, március elé került a január és február. Igaz, akkor még a jelenlegihez képest fordított sorrendben, majd 220 év után került február a mai helyére. A mai naptári formát a Gergely-naptárnak köszönhetjük, így lett az év 12. hónapja decemberünk.
Mit jövendöl a 100 éves naptár decemberre?
Ezek a megfigyelések generációkon átívelve öröklődtek, és az időjárás, valamint a természeti jelenségek bölcs megértésén alapultak.
Ha Katalin kopog, karácsony locsog. Ugyan Katalin november végi ünnep, de az aznapi előrejelzés decemberre vonatkozik.
Ha december elején és végén és egész januárban langy idő van, a tél március végéig betart. Ha karácsonyig szakadatlanul hideg van, akkor fel szokott engedni. Hideg december korai tavaszt és jó esztendőt jövendöl. Ha ősszel sok köd volt, most sok havat lehet várni.
December 1. – Elza napja
Elza a meteorológiai tél kezdetét hirdeti. "Elza-napi éles szél, négyheti széllel jár."
Mindenütt azt tartják, ha e napon fúj a szél, akkor 40 napig szeles lesz az idő. A gallyakat rázó, szeles Elza-napból végleg szeles decembert jósoltak.
December első napjával már megkezdődik a hóvégi ünnepekre való előkészület. Többek között befogják a karácsonyi pulykát is hízni.
December 3. – Ferenc napja
A decemberi hideg beköszöntével sok helyen régi hagyományok élednek újjá, és az egyik ilyen hagyomány Ferenc napjához kapcsolódik, amelyet a "Disznóölő Ferenc" néven is emlegetnek.
Disznóölés 1901-ben Debreczenben - Forrás
Ferenc napján a disznóölésnek szimbolikus jelentősége is volt. A télhez közeledve az első hideg napok ideális körülményeket teremtettek a hús feldolgozására. Ez biztosította a téli hónapokra a családnak elegendő élelmet. Az így elkészített húsok, a sonka, szalonna, kolbász, disznósajt, töpörtyű és egyéb finomságok nemcsak a hosszú téli időszakban, de a karácsonyi és újévi ünnepi étkeknél is fontos szerepet játszottak.
December 4. – Dologtiltó Borbála
December 4-e egy különleges nap, ekkor ünneplik a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának az emléknapját szerte Európában. A bányászok mellett a tüzérek és a várak védőszentje is, és az ünnepe rengeteg hiedelmet és szokást foglal magában.
Kinek kit hoz a borbálaág?
Az egyik legismertebb hagyomány a "borbálaág" szokása. Borbála napján a lányok cseresznyefaágat helyeztek vízbe. A karácsonyra kivirágzott ág jelezte, hogy a lány közeli házasság elé néz. Ez a virágzás a jövendőbeli esküvő, a termékenység és az új élet reményét is hordozta. A lányok ezen kívül András napján az eresz alá dugott almát december 4-én megfordították, majd karácsonykor magukkal vitték az éjféli misére. Úgy tartották, hogy aki a mise után először megszólította őket, annak a családjából várhatták a leendő vőlegényt. Ezek a régi hiedelmek a szerelmi jóslás izgalmas részét képezték, és sok fiatal számára izgalommal töltötték meg a téli ünnepi időszakot.
Borbála napja dologtiltó nap is volt, vagyis sokféle házimunkát tilos volt elvégezni: ilyenkor nem volt szabad varrni, fonni, vagy éppen söpörni. Úgy hitték, hogy ezek a cselekedetek felgerjesztik az ártó szellemeket, és megbetegíthetik a jószágokat
A női látogatók érkezése pedig különösen baljós jelnek számított, szerencsétlenséget hozhatott a házra. Ezért, ha női látogató lépett a házba, azt seprűvel "űzték ki", hogy elkerüljék a bajt. Még az ajándékozás és a kölcsönkérés is tiltott volt, hogy a ház jólétét megőrizzék.
Borbála napján bizonyos tevékenységek, mint a tollfosztás, a borfejtés, valamint a búzacsíráztatás pedig kifejezetten ajánlottak voltak.
December 5. – A fagyöngy napja
December 5-ét a fagyöngy napjaként is számon tartják. Régi magyar füvészkönyvekben megtalálható népi elnevezései: gyöngybuckó, enyvbogyó, gyöngyös madárlép. A növény az ég és föld között nő, ezért mindig is misztikus jelentéssel bírt.
A hagyományok szerint a fáról való levágásakor nem érinthette a földet. Legkorábban csak február 2-án, a Gyertyaszentelő Boldogasszony napján volt szabad kidobni. De a néphit szerint legjobb volt egész évben felfüggesztve hagyni, mert megvédte a házat a tűztől és a villámlástól.
Az angolszász területeken és Skandináviában még régebbi hagyományokat ápolnak a növénnyel kapcsolatban. Amerikai filmes klisékben gyakori szereplő, akik alatta váltanak csókot, azok szerelme örökké tart.
A feljegyzések szerint már a kelták is ismerték, gyógyszert készítettek belőle, kiváló kígyóméreg ellen is. Napjainkban a gyógyszer- és kozmetikai ipar is alapanyagként alkalmazza.
A kereszténység előtti időkben a termékenység és a férfiasság jelképe volt. A görög mitológiában Hermész Hádész kapuját fagyöngy ágával nyitotta meg. A druidák rituáléik során arany sarlóval vágták le a fagyöngyöt, a bogyók húsát varázslásra használták.
December 6. – Szent Miklós
Talán a legnépszerűbb jeles napok egyike.
Szent Miklós püspök a IV. században élt a kisázsiai Myra városában. A pékek, gabonakereskedők, diákok, eladólányok, révészek, vízimolnárok, polgárvárosok pártfogója.
A Mikulás szó a Miklós név szlovák megfelelője, csak a XIX. században került be a köznyelvbe. A falvakban a XX. század első évtizedeiben városi hatásra terjedt el az ajándékozás szokása.
A századfordulón a szigorú, botos Mikulás még világos nappal járta a falut, előcsalta a kuckóba bújt gyereket, kifaggatta, tud-e imádkozni. Ha bebizonyosodott, hogy nem tud, vessző járt érte, de még az anyja is kikapott.
Ajándéknak régen a diót, almát, cukorkát tartották, míg a rossz gyerekeknek festetlenül maradt ágacskákból kötött csomót, virgácsot adott az ördögfióka, a krampusz, a Mikulás segítője. Később jött szokásba, hogy a Mikulás az ablakba kitett, tisztára "suvickolt" cipőkbe, bemeszelt faklumpákba tette reggelre a megérdemelt ajándékot a jó gyerekeknek.
Miklós napja ma inkább termőnap: ha ezen a napon születnek kismalacok, akkor a koca felnevelheti majd őket. Baranyában viszont úgy vélekednek, ha fúj a szél Miklóskor, elpusztulnak az egerek.
Időjós nap is: ha enyhe idő volt, Miklós egészen biztosan megrázza majd a szakállát karácsonyra, tartják Baranyában.
December 7. – Mézes Ambrus
December 7-én Szent Ambrust ünnepeljük, aki a méhészek és mézeskalácsosok védőszentje. Szent Ambrus fiatalon Rómában tanult retorikát, majd politikai pályára lépett. Életében megkeresztelkedése fordulópontot hozott, után hamarosan püspökké is szentelték. Valószínűleg éppen december 7-én történt ez a fontos esemény. Teológiát tanult, és minden vagyonát szétosztotta a szegények közöt.
Szent Ambrus példája arra emlékeztet minket, hogy a szorgalmas munka, a közösség iránti elköteleződés és a tudás keresése mindig meghozza gyümölcsét – ahogyan a méhek munkája is édes mézzel ajándékoz meg minket.
Ambrust gyakran ábrázolják rajzó méhkaptárral, a régi időkben szentmisével és áldomással ünnepelték meg nevenapját.
forrás
A méhészek hagyományai Szent Ambrus napján
December 7. különleges nap a méhészek életében. Úgy tartják, hogy ezen a napon a kaptárak és az áttelelő méhcsaládok gondos ápolása meghatározza a következő évi méztermést. Ezért a méhészek ilyenkor nagy figyelmet fordítanak a méhek egészségének megóvására és a kaptárak védelmére.
December 8. – Földtiltó Boldogasszony
A népi kalendáriumban is helyet kapott decemberi Mária napot régebben Eketiltó vagy Földtiltó Boldogasszony napjaként is emlegették, mivel ekkor már nemigen lehet szántani, vetni.
Idő- és termésjósló nap:
Ha hosszú a jégcsap – vallják Baranyában –, hosszú szálú, szép kender terem majd a jövő esztendőben.
A tapasztalat alapján ha sáros ez a nap, akkor a hónap végén biztosan számíthatunk jégre.
Székelykevén gyümölcsfavesszőt vágnak, a meleg szobában kivirágoztatják karácsonyig, majd a termésre lehet belőle következtetni.
A katolikus egyházban a Szeplőtelen fogantatás ünnepnapja december 8-a.
Az egyik legnagyobb Mária-ünnepünk. Már Árpád-házi királyaink krónikásai is részletesen beszámoltak a kígyó fejét eltaposó Napba Öltözött Asszony ünnepéről. A világtengelyt is jelképező, a régi házak mestergerendáját középen alátámasztó oszlopot, a „Boldogasszony fáját” ezen a napon feldíszítették, körbeénekelték.
Murillo képe a Szeplőtelen fogantatásról - Forrás
Ezen a napon,1854. december 8-án hirdette ki IX. Piusz pápa az Ineffabilis Deus című bulláját, amelyben a katolikus egyház hivatalos dogmájává emelte a szeplőtelen fogantatás tételét. Közkeletű tévedés, hogy ez a dogma Jézus fogantatására vonatkozik! Kisboldogasszony napja, Mária születésének ünnepe szeptember 8-a, így december 8-tól éppen 9 hónap telik el. Tehát Mária az, aki szeplőtelenül fogant december 8-án.
December 13. – Luca napja
Az egyik legismertebb jeles napunk, rengeteg hiedelem tartozik hozzá.
Most ültetik a gazdasszonyok a mágikus erejű lucabúzát. A tányérba tett búzát naponként öntözik, így karácsonyig ki is zöldül. Általában piros szalaggal körülkötik a tányért. Akár bácskai, akár székely házról beszélünk, mindenütt női személy ülteti a búzát.
Ez a nap éppúgy alkalmas volt a termékenység-varázslásra, mint házasság-, halál-, és időjárásjóslásra, vagy bizonyos női munkák tiltására.
A jósló, varázsló eljárások közé tartozott a Luca-pogácsa sütése: ha sütés közben megperzselődött, közeli halált jelentett. Egyes vidékeken a lányok gombócba rejtett fiúnevekből remélték megtudni, hogy a jövő évben ki lesz a kérőjük. Ez a nap módot adott a következő évre várható termés becslésére is.
Luca gonoszjáró nap, ekkor tevékenykednek a boszorkányok. Amelyik légy megéri Luca napját, az boszorkány lesz - tartják Bácsszőlősön. A rontás ellen ajánlatos fokhagymával bekenni az ablakot, az ajtó négy sarkát, tejet nem kiadni a házból, semmit sem kölcsön adni.
Luca széke készítése a fonóban - Vankóné Dudás Julianna képe Forrás
A boszorkányok felismerésére szolgált a karácsonyi misén a Luca estjén elkezdett Luca széke és a lucaostor is. Karácsony böjtjére be kellett fejezni mind a kettőt. A karácsonyi éjféli misén a lucaszéken ülve vagy állva és maga köré krétával bűvös kört húzva meg lehetett ismerni a falu boszorkányait.
Luca napja dologtiltó nap is, tilos volt varrni, takartani, fonni... cikkünkben részletesebben is megnézheted, mit ne csinálj, nehogy kővé válj!
December 14. – A patkányűzés napja
Nemcsak márciusban, Kázmér napján, de decemberben is van napja a patkányűzésnek. Szent Nicasius napján – olvassuk Illyésházy József gróf (†1759) kéziratában minden ajtóra írja azt, hogy ma vagyon Szent Nicasius napja, egerek, patkányok menjetek ki, és elvesznek az háztól – mely esik 14. decembernek.
Szlavóniában azt javasolják, hogy hajnalban "kopaszon", azaz meztelenül kerüljék meg a házat az asszonyok, és egy vesszővel hajtsák a "cakrakat", patkányokat, ezt mondván: "Ara mënyetök, amere harangoznák, túl a Tiszán, túl a Dunán!"
December 21. - Disznóölő, mézszentelő Tamás
Tamás napjához számos, gyógyítással és elsősorban disznóvágással kapcsolatos hiedelem is fűződik.
Rendszerint fagy szokott lenni Tamáskor, azért megfelelő az idő a disznóvágásra. Az ekkor vágott jószág hája, a "Tamásháj" nem avasodik meg, ezért például kelések, kiütések, nehezen gyógyuló sebek gyógyításra alkalmas. Egyes vidékeken a Tamáshájat más erőt adó növényekkel, szenteltvízzel keverték, rontáselhárító erőt tulajdonítottak neki.
Sokan mézet szenteltettek Tamás napján, mivel az egész évben használható baromfibetegségek gyógyítására.
Időjárásjóslásra is felhasználták a Tamás napján leölt hízót, mert úgy tartották, ha nagy lett a mája, csikorgós lesz a Karácsony. Jósoltak a frissen esett hóból is, mert ha Tamás reggelére beborította a tájat, boldog és békés Karácsonyt ígért.
Forrás Fortepan / Szalay Réka
December 21-e a téli napforduló ünnepe
A régi világban ez volt az év utolsó napja, mint az év legsötétebb napja. Ezen az éjszakáján győzedelmeskedik a fény a sötétség fölött, ettől kezdve hosszabbodnak ismét a nappalok, s fogynak a sötétség órái. Nem véletlen, hogy a katolikus egyház ehhez az ősi ünnepnaphoz igazította karácsony ünnepét, amely Krisztusnak, mint a világ világosságának megszületésének ünnepe.
December 24. Ádám és Éva napja
A téli napfordulóhoz kapcsolódó, évkezdő ünnepkör jelentős naptári ünnepe, a karácsony szentestéje Magyarországon. Ünneplésében pogány, egyházi, népi, de más népektől átvett szokások, dramatikus játékok olvadtak egybe az évszázadok alatt.
A karácsony advent első vasárnapjától egészen vízkeresztig tart. Szenteste, Ádám, Éva napja egyúttal karácsony böjtje, e napon estig böjtöltek. Nem volt szabad enni, noha előre sütöttek, főztek az ünnepre. Sokfele csak az éjféli mise után ettek húsfélét, kocsonyát, bableves, mákos tésztát vagy gubát. Az is szokás volt, hogy minden ételből egy adagot az állatoknak hagytak, hogy a következő évben gyarapodjanak.
Az ostyahordás karácsony böjtjén, esetleg pár nappal előtte zajlott: a kántortanító az iskolás gyerekekkel minden családnak pontosan annyi ostyát küldött, ahányan vannak. Viszonzásul a tanítónak tartós élelmiszert, esetleg hurkát, tojást adtak, míg a kicsik pénzt, aszalt gyümölcsöt vagy almát vihettek haza ezért.
Az ostya minden évben a karácsonyi vacsora igen fontos része volt, amit sok helyen fokhagymával vagy mézzel együtt fogyasztottak el. A karácsonyi asztalról a felszeletelt alma, mogyoró vagy dió sem hiányozhatott. Ahogy egy plusz teríték sem: ez a kegyelem és az összetartozás jelképe volt, amit vagy a véletlenszerűen érkező vendégnek tettek ki, vagy egy elhunyt rokon emlékére.
December 25. – Karácsony napja
A hagyományos magyar paraszti életben a karácsony a család ünnepe volt. Ez a nap munkatilalommal járt. Csak a legszükségesebb munkákat végezték el. Még főzni sem volt szabad. A jó gazda és gazdasszony már az előző napokban mindent előkészített embernek, állatnak. Jellemzően ekkor fogyasztották a kocsonyát, hiszen azt előre el kellett készíteni.
A gyermekek is a nagy asztalnál étkeztek, nem külön a macskaasztalnál, mint hétköznap. Megszűnt a böjti tilalom is, lehetett enni, inni. Ezen a napon kicsit tovább aludtak a szokásosnál, templomba mentek. A tízórás nagymise után indultak útnak a betlehemezők, éjjel tíz-tizenegy óráig járták a falut. Elől vitték a betlehemet, minden házba bementek, ha engedélyt kaptak a háziaktól a betlehemes színjáték előadására. Jutalmat is kaptak, kolbászt, pálinkát, esetleg pénzt.
Forrás
Tilos volt ezen a napon a kölcsönkérés és kölcsönadás, mert kivitték volna a szerencsét.
Karácsony ideje a régi rómaiaknál sokáig évkezdő nap volt. A Dies natalis Solis invicti – a legyőzhetetlen Nap újjászületésének napja, a téli napfordulót nagy vigassággal, ajándékozással ünnepelték.
December 26. - Termésjósló István
Karácsony másodnapja, István napja, különleges helyet foglal el a magyar néphagyományban és vallásos ünnepkörben. István államalapító királyunk, Szent István névadó szentje, az egyház első vértanúja, vallási, és nemzeti szempontból is kiemelkedő alakja a magyar hagyományoknak.
A naphoz kapcsolódó egyik legarchaikusabb népszokás a regölés: a férfiak házról házra járva énekekkel és rigmusokkal kívántak termékenységet, bőséget, valamint boldog házaséletet. Eredete a téli napforduló pogánykori emlékeiben lelhető fel, ekkor énekekkel és csörgőkkel kísért varázslással próbálták biztosítani a termékenységet és jólétet, az új élet kezdetét a következő évre.
Forrás
István napja a népi időjóslás és termésvarázslás egyik kiemelt dátuma is volt. Ha ezen a napon szép idő van, az a következő évre jó termést ígér.
Ezen a napon sok helyen tartottak közösségi ünnepségeket, ahol a regösök éneke mellett más rítusok is megjelentek. A családok és közösségek összegyűltek, hogy együtt köszöntsék a napot, amely nemcsak a múlt emlékeit, hanem az új év reményeit is magában hordozta.
December 27. - Borszentelő János
Szent János evangélista ünnepe és karácsony harmadik napja. E naphoz kapcsolódott a borszentelés szokása. A szent bornak is - minden más szentelménynek - mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert és állatot gyógyítottak vele.
Forrás
János amellett, hogy patkányűző nap, óvó- és gyógyítónap is. Minden hordóba egy csepp megszentelt bort tettek, hogy el ne romoljon a bor. De fülfájásra, fejfájásra, fogfájásra is megfelelt, sőt használt is.
Jánosolás: sok helyen Szent János poharával járták a házakat, és köszöntötték egymást, ami jónéhány pohár bor felhajtásával jár. A Szent János poharából ugyanis erőt, egészséget isznak, emlékezve Jézus és János apostol közötti tanítvány-mester szeretetteli kapcsolatára. Bizony, innen eredeztethető a mulatozások végén hazafelé indulók utolsó pohara, a János áldás is!
December 28. - Aprószentek napja
Aprószentek napja a Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek emlékünnepe, azoké, akiket Heródes a gyermek Jézus keresésekor megöletett.
Ez a nap egészségvarázsló nap. Ez az első alkalom, hogy karácsony után kisepernek, szigorúan napkelte előtt.a szemetet pedig a gyümölcsfák tövére szórták, hogy a termés bő legyen, de ne lepjék el a férgek. A karácsonyi szakajtóban levő gabonából minden állat kapott búzát, rozsot meg a lucabúzát, hogy egészségesek legyenek egész évben. Az esős időtől is félnek, mert himlősek lesznek mindazok, akik megáznak.
Európa szerte jellegzetes szokása a vesszőzés (amelyet Magyarország egyes vidékein aprószentekelésnek, suprikálásnak, virgácsolásnak stb. is neveznek. Egészségvarázsló szokás, a lányokat, az asszonyokat virgácsolták ilyenkor a fiúk házról házra járva bőség-, egészség- és szerencsekívánó mondókákat előadva. A legények a lányoktól szalagot kaptak a virgácsra. A virgácsolás jutalma lehetett még sonka, kolbász, tojás, amit a kocsmában fogyasztottak el.
Forrás
Nem volt szabad mosni ezen a napon, részleges asszonyi dologtiltó napnak számított az aprószentek napja.
December 31. - Mágikus Szilveszter
Az esztendő utolsó napja, Szilveszter, a néphit szerint mágikus erővel bír, és számos, az emberi életre, az állatállományra és a termés bőségére vonatkozó szokást, hiedelmet von maga köré.
Férj a gombócból
Hatalmas a nők kreativitása, ha leendő völegényükről van szó. Ólomöntéssel, mi több, gombócfőzéssel próbálták a lányok jövendőbelijük nevét, foglalkozását megtudni, férfineveket tartalmazó papírcetliket vagy épp férfinadrágot rejtettek párnájuk alá, hogy megálmodják ki lesz leendő férjük.
Az éjféli zajkeltés
Régen azért keltették a zajt, hogy elűzzék az ártó szellemeket, és mindenki felébredjen, és az újesztendőben szorgalmasan dolgozzon. Fontos volt a zajkeltés azért is, hogy a nyáj az újév beköszöntekor a másik oldalára forduljon. Ekkor ugyanis bízni lehetett az egészséges szaporulatban. Persze, hogy a nagyobb fiúk, falusi pásztorok végigjárták a házakat, ostordurrogtatással, kolompolással riasztották fel a háziakat és az állatokat. Itóka, sütemény, némi ajándék járt érte jutalomként.
Manapság a sokszor hajnalig tartó hangos mulatozás, dudaszó helyettesíti ezt a régi népszokást.
Szilveszteri időjóslás
Az időjóslás szerint az északi szél hideg, a déli pedig enyhe telet jósol. Ha ilyenkor szép, napfényes az idő, akkor jó esztendőre lehet számítani. Ha csillagos az ég: rövid tél várható, ha pedig piros a hajnal: hideg, szeles idő lesz.
Általában dologtiltó volt szilveszter, de a könnyebb házimunkát, a sütést, főzést el lehetett végezni. Fel kellett készülni az újévre, mert akkor tilos volt tüzet gyújtani, mosni, varrni, meszelni, a szemetet is csak kifele söpörve lehetett eltávolítani a házból, hogy ki ne seperjék a jövő évi szerencsét.
Szilveszterkor visszaadnak minden kölcsönkért holmit, még az adósságot is igyekeznek rendezni. A haragosokkal is kibékülnek, hogy tisztán lépjenek az új esztendőbe. Még több szilveszteri babonaságot itt olvashatsz
ADL - Debrecenimami
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
