Jelenlegi hely

Engedékenység vagy szigor? …avagy miért is fontos a következetesség a nevelésben…

A fegyelmezés a nevelés legnehezebb és a leginkább próbára tevő része, amellyel ráadásul nap, mint nap szembe kell néznünk. Ha a párunkkal együtt tisztázzuk a családban érvényesítendő kevés számú, egyszerű, és jól megjegyezhető alapszabályt pl. „Amit Apa és Anya mond, azt megcsinálom”

és „Amit hisztizve kérek, azt nem kapom meg”, és ezeket következetesen alkalmazzuk, számtalan képesség kialakulását és megerősödését segítjük elő a gyermekben.

A következetesség azt jelenti, hogy minden egyes alkalommal, minden körülmények között, - tehát ha a boltban a földre vágja, magát ugyan úgy reagáljunk rá - még ha nagyon nehéz is, mint amit otthon a négy fal között tennénk (tehát ha nem akarjuk nevetségessé vagy megbotránkoztatóvá tenni magunkat az üzletekben, akkor otthon se ordibáljunk és bántsuk a gyermekünket!). Ha a napnál is világosabb a számukra, hogy amit mondunk, azt úgy is gondoljuk, elég néhányszor higgadtan és röviden, de a gyerek korának megfelelő szinten világosan elmondanunk a szabályokat, és velük együtt be nem tartásuk következményeit! 

 
A gyermek szabad és ösztönös lény, nem rendelkezik azokkal a félelmekkel, amelyekkel a felnőttek, de nem is tudja felmérni a rájuk leselkedő veszélyeket, ezért szabályokat, korlátokat kell felállítani nekik. A fegyelmezés viszont nem azonos a büntetéssel. A legtöbb ember szótárában a fegyelmezés szó valójában büntetést jelent. Bár a büntetés a fegyelmezés egyik eleme, semmiképpen nem egyenlő azzal. Más a fegyelem és más a kényszer: kényszeríteni valóban személyiségromboló, fegyelemre nevelni személyiségépítő, hisz a fegyelem segíti a személyiségfejlődést. A fegyelem ugyanis nem szabadságkorlátozó, hanem szabadságszabályozó tényező. Gondoljunk bele mennyivel könnyebb a gyereknek beilleszkedni pl. már az óvodában és mennyivel jobban szeret ott lenni, ha „jó gyerek”, mert akkor Őt is jobban szeretik az óvó nénik.
 
Tudjuk mi szülők, hogy könnyű ezt mondani, de:
  •      Soha ne büntessünk indulatból!
  •      Ne szégyenítsük meg!        
  •      A szeretetmegvonás nem fegyelmező eszköz!
 
A szeretet biztonságára minden pillanatban szüksége van a gyermeknek! Ne legyen oka azt hinni, hogy ha megszegte a szabályt és korrekcióra szorul, kevésbé szeretjük.
 
  • Mindig magyarázzuk el előre, miért részesítjük büntetésben!                                                                
  • Az engedetlenségnek következetesen, azaz minden esetben legyen következménye!                                  
  • Előtte, „közben” és utána is mondjuk és mutassuk, hogy szeretjük! Mondjuk meg a vita után, hogy anya nem azért „dorgált” meg, mert nem szeret, hanem azért, mert ez a viselkedés ezért meg ezért helytelen és anya azt szeretné, ha ezen túl így és így csinálnád.                                                                   
  • Ne használjuk az ételt (különösen az édességet) jutalomként, vagy megvonását büntetésként!                                                   
  • Ha hibát követünk el, kérjünk tőle bocsánatot!  
 
Negatív módszerek,pl:  a kiábrándulás mutatása, szeretet megvonása, testi fenyítés, kiabálás, erőszakos parancsolgatás, kéz megszorítása, szóbeli megalázás. Következménye: agresszió legátlása, vagy kifejeződése, elutasítás, nem együttműködő agresszív viselkedés.                                         
 
Pozitív módszerek, pl: dicséret, a jutalmazás, az ölelés, puszilgatás, simogatás és érvek alkalmazása.
                                                                                                    
A csecsemőt nem fegyelmezni, hanem szeretetteljesen kell gondozni, a mindennapi gondozás és a játékos, szeretetteljes interakciók erős köteléket alakítanak ki a szülők és a baba között. Azok a gyermekek, akik erős kötődést alakítottak ki a szüleikkel gyermekkorukban, magabiztos, empatikus, szeretetteljes kapcsolatokra képes felnőttek lesznek.
 
Mindig reagáljunk a sírásra, hiszen a csecsemő nem elég fejlett ahhoz, hogy manipulálja a szüleit, így sírásával kielégítetlen igényeit jelzi. Ha ezekre azonnal válaszolunk, akkor a kisbaba megtanul bízni bennünk, míg ha jelzései megválaszolatlanok maradnak, akkor azt tanulja meg, hogy hiába kér segítséget, senkit nem érdekelnek szükségletei. Az tény és való, hogy hamarabb elalszik egyedül az így nevelt baba, de miért is, mert felfogta ésszel, hogy aludnia kell, mert másnap fáradt lesz, vagy inkább mert tudja, hogy úgy sem jön segíteni neki senki.
                                                                                                                     
A fegyelmezés valódi célja tehát: megtanítani a gyermeket a viselkedés szabályaira, hogy mit vár el tőle és magatartásától a többi ember, hogy a társadalom hasznos tagja és a saját céljait elérő egyén váljon belőle.
 
Véletlenül se várjuk, hogy önmagunk javított, átdolgozott ifjúsági kiadását lássuk viszont benne - nem ez a nevelés célja! Minden egyes gyermekünk saját, egyéni képességekkel és ajándékokkal született, és saját élete van. Ahelyett, hogy önmagunkat keresnénk benne, próbáljuk észrevenni egyéni különlegességét, saját tehetségét, és vezessük, bátorítsuk, segítsük gyermekünket önmaga kibontakoztatásában!
                                                                                                                                  
Mert ha elcsigázottak is vagyunk, és épp nehezünkre esik szívből szeretni, pihenjünk, imádkozzunk több szeretetért, és szeressünk! Hiszen szülők vagyunk ez a feladatunk!                                                                                                          
 
M.Mariann - Kecskemétimami
 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

A hagyomány szerint a karácsonyi időszak lezárásának napja vízkereszt, január 6-a. Ekkor búcsúzunk az ünnepi díszbe öltöztetett fától. De miért éppen ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát? A válasz a keresztény ünnepkörben, a népi hagyományokban és az új kezdet szimbolikájában rejlik.
Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

A hóemberek világnapját január 18-án ünnepelhetjük, és ez kiváló alkalom arra, hogy kreatívan és vidáman töltsük el a napot. Íme néhány ötlet, hogyan lehet ezt a napot emlékezetessé tenni:
Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

A hóemberek világnapját január 18-án ünneplik. Azért esett erre a napra a választás, mert a 18-as szám vizuálisan emlékeztet egy hóember formájára: a "1" a kezében lévő seprűre, a "8" pedig a két hógolyóból álló testére.
Nem kérek sokat, csak hogy vigyázz rám! - Így vigyázz rám szilveszter éjjelén!

Nem kérek sokat, csak hogy vigyázz rám! - Így vigyázz rám szilveszter éjjelén!

Tudom hihetetlen, hogy én ennyire félek tőle…, persze, mert te tudod, hogy nem bánt, látod, hogy szép és színes, és fel is készülsz rá, de én nem! Én minden felkészülés nélkül kapom ezeket a hangokat, amire nem úgy reagálok, mint egy ember, hanem szaladok… hogy hová? Nem tudom!

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére