Az elmúlt időszak történései, a körülményekben történt változások nagy hatással voltak gondolatainkra, érzéseinkre, nem meglepő, ha szorongást és stresszt élünk át. Sokakban felmerülnek kérdések, aggodalmak, ezért feszültséggel, negatív érzelmekkel, akár haraggal küzdenek. Ha hosszú ideje benne vagyunk egy megterhelő helyzetben, akár egy tartós küzdelemben kimerülünk, a testünk működésében is észrevehetünk figyelmeztető jeleket.
Ahogy egy lakásban rendszeresen eljön az ideje a nagytakarításnak, ugyanúgy agyunknak is szüksége van arra, hogy rendszeresen megszabaduljon az oda nem illő, nem építő gondolatoktól. Naponta több tízezer gondolat fut át az agyunkon, nem csoda, ha ezek közül sok nincs jó hatással ránk. A negatív gondolatok sokszor még versengenek is egymással és aggódást váltanak ki belőlünk. Az aggodalmaink 85%-a ráadásul be sem következik, ami bekövetkezik, az sem egészen úgy történik meg, ahogy végiggondoltuk.
Jó hír az, hogy az agy a legrugalmasabb szervünk, ami egész életünk során folyamatosan változik! Ezt nevezi a tudomány neuroplaszticitásnak.
Ha rendszeresen azt gondoljuk magunkról, hogy “nem vagyok elég jó”, “nekem nem fog sikerülni”, akkor ezek a negatív, mérgező gondolatok egy-egy idegpályát hoznak létre, és erősítenek meg. Azonban, ha kiselejtezzük, kitakarítjuk, egészségesebbre cseréljük őket, átprogramozhatjuk a gondolkodásmódunkat.
Dr. Caroline Leaf agykutató agydetoxnak nevezi ezt a folyamatot. Szerinte a káros stressz (distressz) hatására a testünkben felszabaduló kémiai anyagok már toxikus hatással vannak szervezetünkre, hasonlóak azokhoz a vendégekhez, akik nem veszik észre, hogy eljött a búcsúzás ideje. Ilyenek lehetnek a keserűség, a hosszan dédelgetett harag, neheztelés vagy a szorongás is. Ahogyan a sok kudarc is, legyen bármi az oka, önértékelési problémához és teljesítménycsökkenéshez vezethetnek, úgy gyermekek, mint felnőttek esetében.
Mit tehetünk, ha szeretnénk megújítani a gondolkodásmódunkat?
Néhány ötlet a rendszeres agytakarításhoz:
1. Pozitívnak lenni nem minden esetben hasznos!
Az optimista gondolkodás, a remény és a hála gyakorlása nagymértékben segíti a megküzdést a nehéz helyzetekben! Abban az esetben viszont, amikor elfojtjuk az érzelmeinket, szégyelljük magunkat olyan normális emberi érzelmeink miatt, mint a szomorúság, düh vagy szorongás, mérgezővé válhat a túlzott pozitivizmus.
Nem lehet mindent azzal elintézni, hogy azt mondjuk: "annyi mindenért hálás lehetek", vagy "ez nem olyan nagy ügy". Valójában, amikor elnyomjuk a fájdalmas érzelmeinket, legyengítjük magunkat, mentálisan és fizikailag is.
Teljesen rendben van, ha szomorúak, dühösek vagyunk, vagy sírunk. Az érzelmek megélésének adjunk helyet! Rendben van az is, ha hibázunk.
Tekintsünk úgy a hibákra, mint lehetőségre, amelyen keresztül valamit tanulhatunk.
2. A komolyság is lehet mérgező!
Napi legalább száz alkalom nevetés felér tizenöt perc intenzív kerékpározással. Feloldja a negatív érzelmeket és erősíti a szervezetünk védekező képességét. Tanulmányok kimutatták, hogy a nevetésnek hasonló hatása lehet az agyra, mint az antidepresszánsoknak. A nevetés növeli a tüdőnkben lévő oxigén mennyiségét és még fájdalomcsillapítóként is működhet, a vér- és oxigénáramlás fokozása és a feszültség oldása révén.
3. Naponta pár perc elkalandozás, pihenés hasznos lehet!
A rövid pihenés az agy számára olyan, mint a számítógépen az újraindítás gomb, csökkenti a szervezetünk stressz-szintjét. Minden nap tartsunk pár perc szünetet!
4. Számoljunk el tízig!
Egy vita hevében érdemes egy kicsit megállni és hátralépni, szemlélődni.
Próbáljunk meg kritika helyett arról beszélni, hogy mi hogyan érezzük magunkat. Az ítélkezés legtöbb esetben védekezést vált ki a másikból.
Ha az segít józanabbul gondolkodni, számoljunk el tízig.
Egy másik módszer az, ha veszünk egy mély levegőt, miközben háromig számolunk, majd kifújjuk a levegőt tovább számolva tízig. Ez a légzőgyakorlat segíthet a pulzusunkat percenként 100 alá csökkenteni.
5. Ne tekintsük magunkat problémának!
Lehetnek problémáink, de az még nem jelenti azt, hogy mi vagyunk a probléma. Tudatosítsuk magunkban azt, hogy ez egy átmeneti időszak, ez is elmúlik egyszer.
Mi lehet az oka, ha elkezdünk odafigyelni a gondolatainkra, mégis úgy tűnik, hogy nem változik semmi?
Vannak olyan helyzetek, körülmények, amelyeket nem tudunk megváltoztatni: mentális és fizikai egészségünket külső tényezők is alakítják, és van, amire nincs ráhatásunk.
Fontos azt is tudni, hogy egy rossz emlék, egy fájdalom nem múlik el egyik percről a másikra, nem tudjuk kiradírozni a sebeinket. A gyógyulás egy folyamat, amely akkor valósul meg, ha annak tudatában élünk, hogy a múltunk nem határozza meg a jövőnket.
Van választási lehetőségünk! A múltat nem tudjuk megváltoztatni, de a körülményekhez való hozzáállásunkat mi dönthetjük el.
Agyunk működését minden pillanatban pozitív vagy negatív irányba változtathatjuk a gondolatainkkal. Minden egyes alkalommal, amikor gondolkodunk és döntünk, strukturális változást hozunk létre az agyunkban, megerősítünk vagy gyengítünk idegi kapcsolatokat. Azzal, hogy tudatosan irányítjuk a gondolatainkat, egyúttal az életünk irányítását is befolyásolni tudjuk.
Az agytakarítás nem egy egyszeri esemény kell legyen, hanem rendszeresen szükséges gyakorolni. Agyunk bármilyen életkorban fejleszthető, működése változtatható. Tegyük meg a tőlünk telhető legtöbbet a megfelelő irányítása érdekében!
Hosszú ideje fennálló krónikus stressz, szorongás, depresszió esetén szakember segítségére is szükség lehet. Ne féljünk segítséget kérni!
Dr. Deák Robert
ConnectTheDots Oktatási Központ
https://connectthedots.hu/
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
