Jelenlegi hely

Mit kell tudni a coeliakiáról? 1. rész

A Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete (L.É.O.E.) szakmai támogatásával most egy 5 részes cikksorozatot olvashatsz, amelyben megtudhatod pontosan mi is ez a betegség, milyen tünetekkel jár, milyen kezelés ajánlott. Olvashatsz majd a glutén bevezetéséről a csecsemők étrendjébe, a lisztérzékenyeknek járó támogatásokról, és hasznos tanácsokat kaphatsz a mindennapi élethez, pl mit hol vehetsz, és mire kell figyelned.

1. rész

Mit kell tudni a coeliakiáról?

 

A betegség

A coeliakia krónikus autoimmun betegség, amely elsősorban emésztőrendszeri elváltozásokat okoz. Genetikailag prediszponált (hajlamos) egyénekben alakul ki, a gluténtartalmú gabonafélék (búza, árpa, rozs) hosszabb-rövidebb ideig tartó fogyasztásának következtében.
 

A betegség bármely életkorban, rendkívül változatos tünetekkel jelentkezhet, jellemző életkorok a 2-6 év közötti gyermek-, a fiatal felnőtt- és az időskor. Gyakorisága Magyarországon a teljes népesség körében 1,5 % körüli, és jelentősen aluldiagnosztizált, azaz a coeliakiás betegek többségét soha nem diagnosztizálják, az alapbetegséget nem ismerik fel.

A betegségnek klasszikus, csendes, látens és potenciális (azaz lehetséges) formái ismertek.

Csak a múlt század utolsó évtizedében ismerték fel, hogy az addig „ritka gyermekbetegségnek” tartott coeliakia valójában egy autoimmun betegség, amelyet az étkezések során elfogyasztott gabonafélékben (búza, árpa, rozs) található glutén okoz, a genetikailag érintett egyénekben. Az autoimmun folyamat káros elváltozásokat okoz a betegek vékonybél-nyálkahártyájában, de hatása lehet más szervek működésére (pajzsmirigy, agy, mozgásszervek, stb.) is. Jellegzetes hólyagos bőrkiütésekkel kísért változata a Dermatitis Herpetiformis Duhring betegség.

Az autoimmun folyamat kiváltó faktorát a múlt század közepén egy holland gyermekorvos, Dicke ismerte fel. A II. világháború alatt és után szerzett tapasztalatai alapján terápiaként javasolta a gluténtartalmú gabonafélék elhagyását a táplálkozásból, és a lisztérzékenyek számára ma is ez az egyetlen ismert és hatékony terápia. A glutén megvonása következtében az autoimmune folyamat megáll, a szervezet többé-kevésbé regenerálódik és a tünetek megszűnnek, ahogy a Duhringos betegek emésztőrendszeri-immunológiai és bőrelváltozásai sem jelentkeznek többé a gluténmentes diéta hatására.

A coeliakia egy félreismert, alulbecsült, alattomos betegség

A glutén

A glutén a gabonafélékben (búza, rozs, árpa) található összetett fehérje, másik neve a sikér. Ezek a lisztérzékeny betegek szervezetét károsító prolaminok az egyes gabonafélékben eltérőek, a búzában a gliadin, a rozsban a secalin, az árpában a hordenin található. A kukoricában és a rizsben is találunk hasonló fehérjefrakciókat, azok azonban nem károsítják a coeliakiás betegek szervezetét. A legújabb kutatások azt jelzik, hogy a ’tiszta’ zabban lévő avenin a coeliakiás betegek többsége számára egészségkárosodás nélkül fogyasztható. (A ’tiszta zab’ a más gabonafélékkel nem szennyezett zabkészítményeket jelenti. Ezért a gluténmentes diétában csak az ilyen névvel és/vagy különleges jelzéssel ellátott zabkészítményeket szabad fogyasztani!)

A betegség tünetei

Az elfogyasztott táplálék emésztése már a szájüregben megkezdődik, a tápanyagok lebomlása döntően a vékonybélben megy végbe, majd a vékonybél-nyálkahártyán keresztül felszívódva jut a véráramba és azon keresztül a létfontosságú szervekbe, és biztosítja azok működését. A betegség tünetei a  gluténtartalmú ételek bevezetését követően hosszabb idő, legalább 3-6 hónap után alakulnak csak ki, és bármely életkorban jelentkezhetnek.

A glutén által provokált autoimmun folyamat károsítja a vékonybél-nyálkahártyát, a vékonybél- bolyhok súlyosan károsodnak, emiatt az elfogyasztott táplálék nem tud teljesen felszívódni. A nem tökéletes emésztés miatt a táplálék a bélrendszerben marad, és emésztési problémákat okoz (nagy tömegű, gyakori, jellegzetes színű, zsírfényű széklet, haspuffadás, hasfájás), és a gátolt felszívódás következtében alakulnak ki a hiánybetegségek.

A lisztérzékenységnek (coeliakiának) nincs sem egyetlen jellemző tünete, sem jellemző tünetegyüttese – ez a legfőbb oka annak, hogy a betegséget rendszerint nem diagnosztizálják, vagy csak nagyon későn, az első tünetek jelentkezését követően, évek, évtizedek múlva ismerik fel. A coeliakia tünetei rendkívül alattomosak, mert más betegségek jelentkező tünetei mögé bújnak el, és a helyes diagnózis felállításáig fenntartják az autoimmun folyamatokat.

A coeliakia diagnózisa

A diagnosis legfontosabb pillanata – életkortól függetlenül - a coeliakia gyanújának felmerülése, elsősorban az alapellátás során. Gyermekkorban az emésztőrendszeri tünetek, például  a vérszegénység és a vashiány már felvethetik a betegség gyanúját, felnőtt- és időskorban a helyzet nagyon összetett.

Immunológiai vizsgálatok

A vizsgálatok kiterjednek a glutén által kiváltott immunreakciók (ellenanyagok jelenlétének) és szövettani eltérések kimutatására, emellett pedig a kóros elváltozások glutén függőségét is igazolni kell. A coeliakiás betegek vérében jellegzetes  ellenanyagok vannak, amelyek kimutatása elengedhetetlen kritériuma a diagnózis felállításának, emellett pedig lehetővé teszik, hogy akár a tünetekkel sem rendelkező betegeket is felismerjék. Az ellenanyagok ugyanis már akkor jelen vannak a vérben, amikor az emésztőrendszeri vagy más jellegű tünetek még nem alakulnak ki, így a betegség csendes vagy látens eseteiben is.

A coeliakiára jellemzőek a 2-tipusú szöveti transglutaminase /anti-TG2/, az anti-endomysium /EMA/ és a deamidált gliadin peptid-ellenes /anti-DGP/) antitestek. Pozitív szerológiai eredmények birtokában a vékonybélből, endoszkópos vizsgálat során vett szövettani mintákon igazolják az enteropátia jelenlétét, és erősítik meg a diagnózist.

Annak ellenére, hogy a szerológiai tesztek szenzitivitása és specificitása rendkívül magas, csupán ezek alapján a betegek jelentős részét nem diagnosztizálnák, mivel a tesztek enyhe emésztőrendszeri tünetek esetén gyakran adhatnak téves pozitív eredményt. Szelektív IgA-hiányesetén - ami a coeliakiás betegek esetében sokkal gyakoribb (3 %, a teljes népesség körében jellemző 0,2 %-kal szemben).

A coeliakia gyakorisága nagyságrenddel magasabb a már diagnosztizált coeliakiás betegek családtagjai, valamint más autoimmun betegségekben (1.tipusú diabétesz, autoimmun pajzsmirigybetegségek, stb.) szenvedők körében – ezek az esetek a coeliakia szempontjából magas kockázatúnak minősülnek.

A vérben található ellenanyagok szintjének ellenőrzése alkalmas a  gluténmentes diéta minőségének ellenőrzésére is, mivel a gluténfogyasztás megvonását követően az ellenanyagok mennyisége fokozatosan csökken, majd megszűnik.

Szövettani vizsgálatok

A glutén által provokált jellegzetes károsodás szövettani vizsgálattal kimutatható, és ez a jellegzetes kép a coeliakia diagnosztizálásának kritériuma. A szövettan vizsgálathoz a vékonybélből speciális készülékkel a beteg vékonybelének meghatározott szakaszából, szájon át kisméretű mintát vesznek. A minta vizsgálata alapján megállapítható a boholyatrófia mértéke.

Genetikai vizsgálatok

A coeliakia azokban az egyénekben alakul ki, akik rendelkeznek a HLA-DQ2/DQ8 genetikai adottságokkal. A HLA-gének vizsgálata a betegség kizárásában jut szerephez, azaz, ha a genetikai vizsgálatok eredménye negatív, akkor a beteg tüneteit nem coeliakia okozza.


Forrás: Koltai Tünde L.É.O.E.

Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete
Levelezési cím:1025 Budapest, Palánta u. 11.
Telefon+ fax: + 36 1 438 02 33

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Készíts saját Állatkertet! - 10 részes nyomtatható kreatív kézműveskedés és játék

Készíts saját Állatkertet! - 10 részes nyomtatható kreatív kézműveskedés és játék

A Fővárosi Állatkert oldalán ingyenesen letölthető és nyomtatható kreatív sorozatot találtunk, ami az alkotókedvű állatbarátoknak szól. Készítsd el saját állatkertedet! Az elefántoktól a majmokig, a szavannák lakóitól a kengurukig sok állattal megismerkedhettek, rejtvények, színezők és más kézműves foglalkoztatók várnak.
Fiús kontra lányos anyukák – tényleg van különbség?

Fiús kontra lányos anyukák – tényleg van különbség?

Balett, pörgős szoknya és színes hajcsatok, vagy foci, toronyépítés és mászókáról ugrálás?
Kincsre bukkantam, avagy hogyan táplálták anyáink 40 éve csecsemőiket

Kincsre bukkantam, avagy hogyan táplálták anyáink 40 éve csecsemőiket

Sokan mondják, hogy 6 hónapos kor előtt kizárólag anyatejet szabad adni a babának, mások meg azt, hogy már 3 hónaposan is elkezdhető a hozzátáplálás.
Az első itthoni vakációs nap margójára… avagy hogyan boruljunk ki már az első napon

Az első itthoni vakációs nap margójára… avagy hogyan boruljunk ki már az első napon

Alig várod, hogy elkezdődjön a vakáció, és végre együtt legyél a gyerekekkel. Tele vagy kreatív ötletekkel, ideákkal... aztán a nap végén már visszaszámolsz az első óvodai vagy tanítási napot várva. Ismerős?

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére