Elalvási zavar? Gyakori felébredés? Korai ébredés? Kialvatlanság. Ébredéskor fáradtság. Napközben szellemi, fizikai fáradtság. Az alvás zavarai szinte mindig együtt járnak az ébrenlét zavaraival.
A felnőtt lakosság csaknem 32%-a számol be időnként átmeneti alvászavarról, tartósan fennálló zavaroktól pedig a lakosság közel 10%-a szenved. A nyugodt, megszakítások nélküli zavartalan alvás nagyon fontos az ember számára, hiszen a pihenésen kívül számos funkciója van. A szervezet az alvás alatt végzi a regenerációját, az emléknyomok rögzítését és feldolgozását, de ezen felül segít a stresszel való megküzdésben és a hangulat szabályozásában is.
Mikor beszélhetünk alvászavarról?
Ha az alvás nem teljesíti alapvető funkcióját, vagyis nem képes a szellemi és fizikai készenlétet, a megfelelő teljesítőképességhez szükséges állapotot helyreállítani vagy az alvási ciklusok valamilyen okból nem teljesülnek, akkor alvászavarról beszélhetünk. Ez legtöbbször elalvási vagy átalvási zavarként, illetve korai ébredésként, vagy ezek kombinációjaként jelentkezik. Ezen kívül léteznek más alvászavarok is, például a hirtelen álomba merülés napszaktól függetlenül (narkolepszia) vagy az alvajárás, holdkórosság.
Mi is az az insomnia?
Az alvászavarokat két nagy csoportra oszthatjuk. Az ún. dissomniák csoportjába tartozik az insomnia, a hypersomnia, a narkolepszia illetve a légzéssel kapcsolatos alvási zavarok is. A másik csoport a parasomniák csoportja, ebbe tartozik a lidérces álom, az alvási rémület, az alvajárás és a fogcsikorgatás is. Talán az egyik legismertebb és a leggyakoribb a fenti alvászavarok közül az insomnia vagy álmatlanság.
Általában öt csoportra bonthatjuk azokat a tényezőket, amik insomniát okoznak:
Az első a fizikai okok, ide tartoznak az olyan orvosi problémák, mint az asztma, az allergia és az idegrendszeri betegségek. A leggyakoribb álmatlansághoz vezető okok élettaniak, ilyen például az öregedés folyamata, de ide tartoznak az alvás-ébrenlét ciklus zavarai is vagy a nem megfelelő alváshigiénia: rossz szokások, kényelmetlen fekhely, túl magas hőmérséklet. Pszichés ok lehet a túlzott szorongás vagy az aggodalom, a pszichiátriai okok közül pedig a leggyakoribb a depresszió. Igen sok gyógyszer és élvezeti szer is befolyásolja az alvásszabályozást (nyugtatók, egyes szívgyógyszerek, koffein, alkohol).
Mikor forduljunk orvoshoz?
Orvoshoz akkor forduljunk mindenképp, ha már hetek óta vannak alvási nehézségeink, teljesítőképességünk drasztikusan lecsökken, napközben a szokásosnál is fáradtabbak, álmosabbak vagyunk, ha koncentrációs zavarok vagy hangulatzavarok jelentkeznek. Az alvászavarokat gyógyszeres terápia mellett életmódváltással tudjuk leküzdeni, például az alváshigiéniai szokásaink megváltoztatásával.
A pihentető alvás érdekében fontos tisztázni a zavar okait és a pontos tüneteket. Hazánkban számos helyen erre szakosodott, úgynevezett alváscentrumok állnak rendelkezésre.
Merlin Communications(BSD)
